Félelem és félelemkeltés: Hogyan teremt reményt a szegénység nélküli gazdaságpolitika

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Marterbauer és Schürz "Fear and Fearmongering. For a Economic Policy that makes hope" (Fear and Fearmongering. For a Economic Policy that makes hope) című könyvében bírálja, hogy a neoliberális gazdaságpolitika kifejezetten az emberek félelmeit használja ki bizonyos viselkedési ösztönzők létrehozása érdekében. Példa erre a munkanélküli segély, amelyet csak korlátozott ideig folyósítanak, majd a szociális ellátások minimumára csökkentik. Ez arra kényszeríti az embereket, hogy „tetves állásokat” vállaljanak, és szegénységet teremt azok számára, akik nem találnak új munkát. Ehelyett a szerzők olyan gazdaságpolitikát szorgalmaznak, amely elkerüli a félelmet, mint ösztönzőt, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy félelemmentes életet éljenek magasabb szociális juttatások, jobb egészségügyi ellátás és jobb oktatási lehetőségek révén. …

Marterbauer und Schürz kritisieren in ihrem Buch „Angst und Angstmacherei. Für eine Wirtschaftspolitik, die Hoffnung macht“, dass die neoliberale Wirtschaftspolitik die Ängste der Menschen gezielt ausnutzt, um bestimmte Verhaltensanreize zu setzen. Ein Beispiel dafür ist das Arbeitslosengeld, das nur für einen begrenzten Zeitraum gezahlt wird und danach auf ein Minimum an Sozialleistungen reduziert wird. Dies zwingt Menschen dazu, „miese Jobs“ anzunehmen und führt zu Armut bei denen, die keine neue Arbeit finden. Die Autoren plädieren stattdessen für eine Wirtschaftspolitik, die auf Angst als Anreiz verzichtet und den Menschen durch höhere Sozialleistungen, bessere Gesundheitsversorgung und bessere Bildungschancen ein angstfreies Leben ermöglicht. …
Marterbauer és Schürz "Fear and Fearmongering. For a Economic Policy that makes hope" (Fear and Fearmongering. For a Economic Policy that makes hope) című könyvében bírálja, hogy a neoliberális gazdaságpolitika kifejezetten az emberek félelmeit használja ki bizonyos viselkedési ösztönzők létrehozása érdekében. Példa erre a munkanélküli segély, amelyet csak korlátozott ideig folyósítanak, majd a szociális ellátások minimumára csökkentik. Ez arra kényszeríti az embereket, hogy „tetves állásokat” vállaljanak, és szegénységet teremt azok számára, akik nem találnak új munkát. Ehelyett a szerzők olyan gazdaságpolitikát szorgalmaznak, amely elkerüli a félelmet, mint ösztönzőt, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy félelemmentes életet éljenek magasabb szociális juttatások, jobb egészségügyi ellátás és jobb oktatási lehetőségek révén. …

Félelem és félelemkeltés: Hogyan teremt reményt a szegénység nélküli gazdaságpolitika

Marterbauer és Schürz "Fear and Fearmongering. For a Economic Policy that makes hope" (Fear and Fearmongering. For a Economic Policy that makes hope) című könyvében bírálja, hogy a neoliberális gazdaságpolitika kifejezetten az emberek félelmeit használja ki bizonyos viselkedési ösztönzők létrehozása érdekében. Példa erre a munkanélküli segély, amelyet csak korlátozott ideig folyósítanak, majd a szociális ellátások minimumára csökkentik. Ez arra kényszeríti az embereket, hogy „tetves állásokat” vállaljanak, és szegénységet teremt azok számára, akik nem találnak új munkát.

Ehelyett a szerzők olyan gazdaságpolitikát szorgalmaznak, amely elkerüli a félelmet, mint ösztönzőt, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy félelemmentes életet éljenek magasabb szociális juttatások, jobb egészségügyi ellátás és jobb oktatási lehetőségek révén. A gazdagok vagyonának korlátozását is szorgalmazzák vagyonadóval, örökösödési adóval és vagyonplafonnal.

A szerzők számításai szerint egy „zéró szegénységi stratégia” és az alacsony keresetűek jobb feltételei Ausztriában körülbelül évi kétmilliárd euróba kerülne, ami az éves gazdasági kibocsátás mindössze egy százalékának felel meg. Ezt a milliomos háztartások vagyonát terhelő vagyonadóból lehetne finanszírozni.

A szerzők követelései politikailag ellentmondásosak, de a könyv érdekes szemléletváltást kínál. Ez azt mutatja, hogy a dolgok gyakran másképp néznek ki az alkalmazottak szemszögéből, mint a vállalatok szemszögéből.

Forrás: jelentése szerint www.deutschlandfunk.de

Olvassa el a cikk forrását a www.deutschlandfunk.de oldalon

A cikkhez