Az egekbe szöknek a kenyérárak Iránban: a polgárok felhajtásban!

Az egekbe szöknek a kenyérárak Iránban: a polgárok felhajtásban!

Iránban a lakosságra ismét nyomás nehezedik a drasztikusan emelkedő élelmiszerárak miatt. 2025. július 14-én az állami Shargh hírügynökség arról számolt be, hogy a teheráni rezsim úgy döntött, hogy egyelőre leállítja a kenyérárak tervezett emelését. Ez a növekvő gazdasági válság hátterében történik, amelyet az alapvető élelmiszerek magas árkiigazítása jellemez. Több tartományban azonban, például Razavi-Khorasanban és Qomban, csendben jelentős áremeléseket hajtottak végre, ami aggodalmat és ellenérzést váltott ki a lakosság körében.

A teheráni pékségeket arra kérték, hogy a jelenlegi áron süssenek kenyeret, mivel a teheráni céh kamara elnöke, Hamidreza Rastgar megerősítette az ártervek "különleges körülmények" miatti elhalasztását. Razavi-Khorasan tartományban a támogatott és féltámogatott kenyér ára 42-52 százalékkal nőtt, ami sok polgár megélhetését közvetlenül érinti. Mashhadban a Barbari kenyér ára 3000 toman, míg a Sangak kenyér 5200 tomanba kerül.

Az elégedetlenség szimbóluma

A kenyérnek óriási szimbolikus jelentése van Iránban, különösen a munkásosztály számára. Az árváltozásokat nemcsak gazdasági teherként, hanem emberek millióinak megélhetése elleni közvetlen támadásként is érzékelik. Történelmileg a kenyér árának emelkedése gyakran váltott ki társadalmi nyugtalanságot. A rezsim tisztában van a robbanásveszélyességgel, és veszélyes egyensúlyozást hajt végre a gazdasági nyomás és a politikai stabilitás között.

Ezenkívül az alapvető élelmiszerek, például a tojás, a rizs és a hús közelmúltbeli áremelkedése tiltakozó tüntetésekhez vezetett. A hírek szerint csütörtökön heves összecsapások törtek ki az ország délnyugati részén, felgyújtottak egy mecsetet és kifosztottak egy szupermarketet. A biztonsági erőknek azonban sikerült úrrá lenni a helyzeten.

Politikai hangnemek a válságban

A tiltakozók egyebek mellett az elmúlt hetekben kemény kritikáknak alávetett Ebrahim Raisi elnök lemondását követelik. Sokan azzal vádolják, hogy nem tudja betartani a gazdasági válság gyors megszüntetésére vonatkozó választási ígéretét. Nem titok, hogy Irán hosszú ideje súlyos gazdasági és pénzügyi válságban szenved. Ezt a válságot súlyosbították a bécsi nukleáris egyezményből való 2018-as kilépés óta bevezetett amerikai szankciók. Ennek eredményeként Irán nem fér hozzá külföldi bankszámláihoz, nemzeti valutája, a rial pedig több mint 50 százalékot veszített értékéből.

A rezsim regionális árkiigazítási megközelítés mellett döntött, hogy elkerülje a nagyobb fővárosi tiltakozásokat. Elemzők szerint a kormány arra törekszik, hogy kordában tartsa az élelmiszerárakkal kapcsolatos széles körű elégedetlenséget. A korábban kiszabott támogatások csökkentésére irányuló nyomás azonban olyan kihívást jelent, amely komolyan veszélyeztetheti a politikai stabilitást.