Szövetségi költségvetés 2025: Lindner milliárdos beruházásokat tervez!

Szövetségi költségvetés 2025: Lindner milliárdos beruházásokat tervez!

Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter jelenleg a befektetési miniszter szerepe iránt érdeklődik. Először azonban teljesítenie kell a 2025-ös költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségeit. Lindner már megkapta elődje, Lars Klingbeil költségvetési tervezetét, amely jelentős változtatásokat javasol. A dokumentum nagyrészt a védelmi és biztonsági kiadások adósságfékjének feloldását irányozza elő. Fontos szempont, hogy vannak kezdeti jelek a recesszió leküzdésére. Ezzel összefüggésben egy 500 milliárd eurós pluszkeret is tervezett infrastrukturális beruházásokra, amelyek teljes egészében hitelből finanszírozhatók. A szövetségi költségvetés elkészítésének folyamatát viszonylag egyszerűnek mutatják be, ami reményt ad a gyors végrehajtásra.

Ezzel összefüggésben a szövetségi kabinet törvényjavaslatot fogadott el az államok és önkormányzatok infrastrukturális beruházásainak finanszírozására. Ez előírja, hogy egy speciális szövetségi alapból 100 milliárd eurót bocsátanak rendelkezésre célzott befektetésekre. E beruházások középpontjában az oktatás, a közlekedés, az energia, a digitalizáció, a lakhatás, a kórházak és a klímavédelem áll. A törvénytervezet az Alaptörvény 143h. cikkének (2) bekezdését hajtja végre, és ezzel megteremti a forráselosztás jogalapját.

Erőforrások és felelősség elosztása

A rendelkezésre bocsátott 100 milliárd eurót a pénzügyi források államok közötti igazságos elosztását szolgáló Königstein-kulcs szerint osztják szét. Az ezekkel az alapokkal támogatott beruházási intézkedéseket 2025. január 1-je után kell megkezdeni, és 2036 végéig lehet jóváhagyni. A szövetségi alapokat rugalmasan és célzottan kell felhasználni, a források felhasználásáért az államok felelőssége mellett. A lehetséges felhasználási területek közé tartozik többek között a polgári védelem, a közlekedési infrastruktúra, az oktatási infrastruktúra és a digitalizáció.

A törvényjavaslat másik lényeges része a szerkezeti elemet érinti. Ez lehetővé teszi az országok számára, hogy a bruttó hazai termék 0,35 százalékának megfelelő strukturális adósságteret alkalmazzanak. Ezzel összefüggésben a költségvetési elvekről szóló törvény, a stabilitási tanácsról szóló törvény és a szankciók kifizetési elosztásáról szóló törvény módosítását is tervezik az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében. A Stabilitási és Növekedési Paktum reformja az európai költségvetési felügyelet új mutatójához is vezet: a nettó kiadásokhoz. A törvénytervezet végső soron szabályozza az engedélyezett strukturális hitelfelvételek megoszlását az egyes országok között.

A pénzügypolitika jelenlegi fejleményei jól mutatják a szövetségi kormány azon erőfeszítéseit, hogy stratégiai befektetésekkel megalapozza a jövőbeli növekedést és stabilitást.