Bystron riadót fúj: a brüsszeli vámok veszélyeztetik a német gazdaságot!

Bystron riadót fúj: a brüsszeli vámok veszélyeztetik a német gazdaságot!

Az AfD parlamenti képviselője, Petr Bystron élesen bírálta az EU jelenlegi gazdaságpolitikáját az Európai Parlament fogyasztóvédelmi bizottságában. Utalt Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatójának nyilatkozataira, aki kifejtette: "A legmagasabb tarifák nem Washingtonból származnak, hanem Brüsszelből." Bystron figyelmeztetett az európai belső piacon fokozódó beavatkozások negatív következményeire, és bírálta az ideológiai indíttatású szabályozást, amely különösen Németországban súlyos terhet ró az exportorientált iparágakra.

Bystron beszédében kiemelte, hogy az új brüsszeli tarifák és szabályozások jelentősen megnehezítik a német cégek versenyképességét. Kritikájának központi témája az orosz embargó volt, amely szerinte jelentősen megemelte az energia árát. Az olaj- és gázárak emelkedése az EU ideológiai döntéseinek közvetlen következménye, amelyek különösen nagy terhet rónak az energiaintenzív iparágakra, például az alumínium- és vegyiparra.

Következmények az ipar számára

A teljes értékláncon átívelő infláció a német autóiparra is hatással van. Bystron a Mercedes Benz autógyártásának visszaesésére mutatott rá a brüsszeli piaci beavatkozások negatív következményeinek bizonyítékaként. Stuttgartban riasztóan, 47 százalékkal csökkentek az iparűzési adóbevételek, ami rávilágít a régió pénzügyi feszültségére. Bystron kiemelte, hogy az EU Bizottság gazdaságpolitikai döntéseire a német ipar kockázati tényezőjeként kell tekinteni.

Az uniós politika irányának korrekciójára szólított fel, és egyértelművé tette, hogy az EU-nak saját szerepére kell összpontosítania, nem pedig külső tényezőket, például az Egyesült Államok politikáját hibáztatni az európai gazdasági nehézségekért. Bystron megjegyezte, hogy az európai gazdasági problémákat nagyrészt az EU Bizottság piaci beavatkozásai okozzák.

Szankciók Oroszország ellen

Egy másik fontos szempont az Oroszország elleni jelenlegi szankciók. A szövetségi gazdasági minisztérium honlapján olvasható információk szerint a 14. szankciócsomagban új szabályozást vezettek be, amely megtiltja a közlekedési vállalatok működését. Az érintett cégek azok, amelyek legalább 25 százaléka orosz személy vagy szervezet tulajdonában van. Ezzel párhuzamosan a fehérorosz tulajdonosokra is vonatkoznak szabályozások.

Az új szabályozás közvetlenül az érintett közlekedési társaságokat célozza, nem pedig a szolgáltatásaikat igénybe vevő cégeket. A lehetséges hatások ismeretében körültekintően kell eljárni, bár a társaságok nem kötelesek ellenőrizni a szállító társaságok tulajdonjogát. Ennek ellenére a tilalom megsértése jelentős jogi nehézségeket okozhat.

Összességében úgy tűnik, hogy az EU gazdasági és politikai döntései összetett kihívásokkal néznek szembe, amelyek mind az ipart, mind a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat érintik. A szükséges kiigazításokról és reformokról folytatott párbeszéd ezért kulcsfontosságú lesz a jövőbeli válságok ellensúlyozásában.