Németország úgy dönt: a társadalmi igazságosság előbbre való, mint a szabadság!

Németország úgy dönt: a társadalmi igazságosság előbbre való, mint a szabadság!

Egy új felmérés szerint Németországban a lakosság nagyra értékeli a társadalmi igazságosságot. Hermann Binkert, az Insa vezetője e felmérések eredményeit és a véleménykutatás módszereit világítja meg „Hogyan ketyeg Németország. Egy véleménykutató kicsomagol” című könyvében. Az általa bemutatott felmérések szerint a németek 58%-a fontosabbnak tartja a társadalmi igazságosságot, mint a gazdasági szabadságot, amit csak a válaszadók 34%-a tart fontosnak. Ez erős közérdeklődést mutat a szociálpolitikai kérdések iránt.

Ami különösen feltűnő, hogy a 18-29 évesek közel fele (50%) a gazdasági szabadságot támogatja. Ez a korcsoport érdekes kontrasztot jelent az idősebb lakossággal szemben, ahol a társadalmi igazságosság a prioritás. Kelet-Németországban Nyugat-Németországhoz képest is hangsúlyos igény van a társadalmi igazságosságra.

Politikai hatások az attitűdökre

A politikai elhelyezkedés jelentősen befolyásolja a választók véleményét. A közvélemény-kutatások elemzése azt mutatja, hogy a Die Linke szavazóinak 76%-a és az SPD 69%-a „szocialistábbnak” mondja magát. Az AfD szavazóinak 40%-a szintén hasonló helyzetben látja magát. Ezzel szemben az FDP szavazóinak 57%-a „kapitalistábbnak” tartja magát. A CDU/CSU szavazók között a magukat „szocialistábbnak” vagy „kapitalistábbnak” tekintők aránya egyenletesen oszlik meg.

Emellett jelentős számban vannak azok, akik úgy vélik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalt politikai célokra visszaélhetik. Itt a megkérdezettek 48%-a, az AfD 74%-a és az FDP szavazók 62%-a hisz az ilyen visszaélésekben. Csak a zöldek között van az a relatív többség, amely valószínűtlennek tartja ezt a visszaélést.

Társadalmi igazságosság és demográfiai tényezők

A felmérések a jövedelemeloszlásról és a szociális kérdésekről is szolgáltatnak adatokat. Míg az alacsony keresetűek (1000 euró alatti jövedelem) 45%-a számol be egészségügyi problémákról, addig a magasabb keresetűek (4000 euró és több) csak 76%-a. A magány a jövedelemtől is erősen függ: az alacsony keresetűek 47%-a fejezi ki félelmét a magánytól, szemben a magas keresetűek 32%-ával. Ez rávilágít a jövedelem, az egészség és a társadalmi jólét közötti összefüggésekre.

Összességében a jelenlegi közvéleménykutatás világos képet mutat: a társadalmi igazságosságot a németországi válaszadók többsége részesíti előnyben, míg a gazdasági szabadságot elsősorban a fiatalabb férfiak és a magasabb keresetűek. Ezek az eredmények nemcsak a társadalmi nézeteket tükrözik, hanem a németországi politikai helyzet összetettségét is illusztrálják. Binkert arra figyelmeztet, hogy a véleménykutatások eredményeit gyakran idő előtt megkérdőjelezik, mert a társadalmi környezet és az algoritmusok befolyásolják az észlelést.