Németország aggodalomra ad okot a világgazdaság számára – a kormánynak strukturális reformokat kellene végrehajtania
Az amp2.wiwo.de jelentése szerint Németország aggodalomra ad okot a világgazdaság számára, és fennáll annak a lehetősége, hogy ez hosszú távon is így marad. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a német gazdaság 0,5 százalékos gazdasági termelési visszaesést regisztrált idén. Még Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszternek is korrigálnia kellett növekedési előrejelzését 0,4 százalékról 0,4 százalékos mínuszra. A szakértők azt feltételezik, hogy Németország növekedési potenciálja a jövőben csak évi 0,6 százalék körül lesz. Ez a fejlemény nagyrészt saját maga okozta, mivel Németország évek óta nem hajtott végre elegendő strukturális reformot. Ezzel szemben az olyan országok, mint…

Németország aggodalomra ad okot a világgazdaság számára – a kormánynak strukturális reformokat kellene végrehajtania
Az amp2.wiwo.de jelentése szerint Németország aggodalomra ad okot a világgazdaság számára, és fennáll annak a lehetősége, hogy ez hosszú távon is így marad. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a német gazdaság 0,5 százalékos gazdasági termelési visszaesést regisztrált idén. Még Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszternek is korrigálnia kellett növekedési előrejelzését 0,4 százalékról 0,4 százalékos mínuszra. A szakértők azt feltételezik, hogy Németország növekedési potenciálja a jövőben csak évi 0,6 százalék körül lesz.
Ez a fejlemény nagyrészt saját maga okozta, mivel Németország évek óta nem hajtott végre elegendő strukturális reformot. Ezzel szemben olyan országok, mint az Egyesült Államok, Franciaország, Svédország és még Görögország is csökkentették a társasági adókat, csökkentették a bürokráciát és deregulálták a munkaerőpiacot. Ezzel szemben Németországban továbbra is magasak a társasági adóterhek és szivárog a nyugdíjrendszer.
A németországi vállalatok adóterhe nemzetközileg magas, átlagosan 29,94 százalék. Csak Japánban és Máltán magasabb a társasági adó. A béren kívüli munkaerőköltségek ugyanakkor az elmúlt tíz évben mintegy 35 százalékkal emelkedtek, és mára a munkaerőköltségek negyedét teszik ki.
A helyversenyben való túlélés érdekében Clemens Fuest, a müncheni Ifo Intézet elnöke a vállalati nyereség adókulcsának 25 százalékra történő csökkentését szorgalmazza. Javasolja továbbá, hogy az iparűzési adót a társasági adó pótlékával cseréljék fel, és az önkormányzatok járuljanak hozzá a helyi béradó bevételéhez.
A nyugdíjrendszer is átfogó reformokra szorul. A szövetségi költségvetés negyede már most is nyugdíjra megy, és 20 év múlva a fele is lehet. Olyan szakértők, mint Christoph Schmidt, az RWI kutatóintézet elnöke, úgy vélik, hogy a hosszabb munkaidő elkerülhetetlen, és a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam összekapcsolását javasolják. Monika Schnitzer, a German Economists elnöke ennél is tovább megy, és a nyugdíjak bérfejlesztéssel való kevésbé szoros összekapcsolását támogatja.
Kiderül, hogy az SPD-ből, a Zöldekből és az FDP-ből álló kormánykoalíció meghallgatja-e az ilyen kellemetlen felvetéseket. A helyszíni kétségek ellenére Habeck gazdasági miniszter dicséri a német gazdaságot, és azt állítja, hogy az csak „kicsit rossz állapotban van”.
Forrás: Az amp2.wiwo.de jelentése szerint
Olvassa el a forrás cikket az amp2.wiwo.de oldalon