Németország exporttöbblete: hová vezet a gazdasági szerkezetátalakítás?
A német gazdaságpolitika kihívásokkal néz szembe: magas exporttöbblettel, szakértői kritikákkal és szükséges reformokkal a hazaibb gazdaság érdekében.
Németország exporttöbblete: hová vezet a gazdasági szerkezetátalakítás?
Németország kereskedelempolitikájában jelentős kihívások előtt áll, amelyeket a növekvő exporttöbblet jellemez, különösen az USA-val szemben. A szabadkereskedelmi sikerek ellenére az EU Bizottsága, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és számos közgazdász éles kritikát fogalmaz meg a német gazdaságpolitikával szemben. Ez elutasítja a sürgősen szükséges paradigmaváltást a hazai gazdaság fokozottabb figyelembevétele felé. Az exportorientált vállalatok profitja elsősorban a tulajdonosok zsebébe folyik be, míg a munkavállalók jövedelmének növekedése elmarad a termelékenység és az áremelkedés ütemétől. Ez egyértelművé teszi az alulról felfelé történő újraelosztást, a többi ország pedig egyre inkább adóssá válik Németország exporttöbblete miatt. Németország maga is kevesebbet fogyaszt, mint amennyit termel, és a munkanélküliséget exportálja ezekbe az országokba.
E gazdasági körülmények között további eszkaláció következett be az Egyesült Államok kormányának Donald Trump alatti kereskedelempolitikai intézkedései miatt. A volt elnök magas büntetővámokat vetett ki a német exportra, különösen az acélra és az alumíniumra 50%-os. Ezek a politikák vitához vezettek arról, hogy Németország gazdasági helyzetének hosszú távú biztosítása érdekében újra kell gondolni az exportpiacoktól való függést.
Sürgős felújítás szükséges
A német gazdaságpolitika nemcsak belső kihívásokkal néz szembe, hanem külső nyomásokkal is, amelyek a hazai gazdaság irányába történő átalakulást igényelnek. Az exportorientáció strukturális problémáinak megoldásához politikai beavatkozásokra és átfogó makrogazdasági tervezési koncepcióra van szükség. E megbeszélés része az is, hogy Németországnak több fosszilis energiát kellene importálnia az USA-ból, ami tovább növeli az amerikai piacoktól való függőségét.
A világgazdasági rend összefüggésében jól látható, hogy Trump gazdaságpolitikája nemcsak az USA-ra, hanem Németországra is jelentős hatást gyakorol. Agresszív külpolitikára támaszkodik, amely az USA gazdasági érdekeire épül. Ez a stratégia véget vethet a szabad kereskedelem és a vámemelések korszakának. Trump maga nemcsak új vámokkal fenyegetőzött, hanem a jövedelemadó eltörléséről is tárgyalt, aminek jelentős pénzügyi vonzatai lehetnek.
A neoliberális megközelítések kritikája
Nyilvánvalóak az ellentmondások Trump gazdasági nézeteiben. Nem látja problémának a gazdag és átlagos állampolgárok közötti növekvő jövedelmi különbséget, és ellenzi a szabályokon alapuló nemzetközi gazdasági rendszert. A korábbi neoliberális megközelítésekkel ellentétben Trump politikájában a nacionalista-autoriter neoliberalizmus jelei mutatkoznak, amely ingatlancégként irányítja az államot, és mindenekelőtt méretre és hatalomra törekszik.
Ebben a vegyes helyzetben a német gazdaság szükséges szerkezetátalakítása még sürgetőbb. A jelenlegi külső és belső kihívások nemcsak a versenyképesség, hanem a társadalmi igazságosság kérdését is felvetik Németországban. A gazdasági rendnek nemcsak az exportpiacok, hanem a helyi lakosság és az egész európai közösség igényeit is tükröznie kell.