Változik az energiarégió: Miért számítanak most a megújuló energiák?

Változik az energiarégió: Miért számítanak most a megújuló energiák?

Az energiaellátás történetét jelentős fordulópontok jellemzik, amelyek jelentősen befolyásolták az emberiség fejlődését. Kezdetben a fa volt az uralkodó energiaforrás, és évszázadokon át a központi energiaforrás volt. A 19. században azonban gyökeres változás következett be: a fát szén váltotta fel, ami az energiatermelés új korszakának alapjait teremtette meg. Ez a változás a későbbiekben az olaj és a gáz dominanciájához vezetett, amely azóta döntő szerepet játszik a globális energiaellátásban.

Jelenleg a megújuló energiák irányába mutató tendenciát tapasztalunk. A hangsúly itt különösen a szél- és napenergián van. A történészek, mint például François Fressoz, hangsúlyozzák, hogy az energiaátmenet, ahogyan ma gyakran leírják, összetett folyamat, amely nem tekinthető lineáris fejlődésnek. Már több mint egy évszázaddal ezelőtt léteztek alternatív megközelítések az energiaellátás diverzifikálására.

Az energetikai trendek történeti perspektívái

Mind a fosszilis, mind az alternatív energia irányzatait a 19. században határozták meg. II. Ludwig király már 1878-ban mesterséges cseppkőbarlangot építtetett a felső-bajorországi Linderhof-kastély Vénusz-barlangjában, amely hullámgéppel és többszínű világítással rendelkezett. Ezt két tucat gőzgéppel hajtott dinamó hajtotta, négy évvel az első londoni és New York-i nyilvános erőművek előtt. Ez azt mutatja, hogy az energiatermelés innovációi már jóval azelőtt folyamatban voltak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok ipari felhasználása normává vált volna.

Egy másik mérföldkő volt, hogy a dán meteorológus, Poul la Cour 1891-ben Askovban megépítette a világ első szélturbináját. Harminc évvel később már 120 szélturbina fedezte Dánia villamosenergia-fogyasztásának három százalékát. A vízenergia fejlesztése is a 19. század végén kapott lendületet, amikor 1896-ban a Niagara-vízesésnél üzembe helyezték az első nagyméretű vízerőművet.

Figyelmeztetések és látomások

A fosszilis tüzelőanyagok véges természetével kapcsolatos aggodalmak túl korán hangzottak el. 1879-ben a francia matematikus, Augustin Mouchot figyelmeztetett ezen energiaforrások korlátozott jövőjére, és a napenergia felhasználását szorgalmazta. Az alternatív energia felhasználásának korábbi megközelítései közé tartozott például a kőolaj felhasználása a konstantinápolyi termálfürdők fűtésére Lucius Septimius Severus római császár idejében, i.sz. 200 körül, vagy az első napkollektor megépítését a svájci kutató, Horace-Bénédict de Saussure 1767-ben.

Az energiatechnológiák fejlődése tovább nőtt a 20. században, amikor 1956-ban a cumbriai Calder Hallban megnyílt az első kereskedelmi célú atomerőmű, és Workington a világon elsőként vonult be a történelembe, ahol atomenergiát alkalmaztak. Mindössze négy órán belül elérte Londont az energiatermelés ezen formája.

Napjainkban a jelenlegi energiavita és a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló globális cél összefüggésében egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az energiatermelésben és -felhasználásban megújult, alapvető változtatásra van szükség. A kihívás az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a meglévő energiaforrások és a fenntartható jövő érdekében szükséges megoldások között. Az energiaátmenet története azt mutatja, hogy az állandó változás elkerülhetetlen része energetikai jövőnknek.

a szabvány és Geo átfogóan beszámol az energiatörténet különböző oldalairól és a kapcsolódó kihívásokról.