Az EU rövidebb fizetési határidőket tervez – hogyan érinti ez a kis- és középvállalkozások finanszírozási költségeit?

Az EU rövidebb fizetési határidőket tervez – hogyan érinti ez a kis- és középvállalkozások finanszírozási költségeit?

A jelentés szerint www.sueddeutsche.de, a német gazdaság ellenáll az EU Bizottság azon tervének, hogy 30 napos fizetési határidőt tűz ki minden kereskedelmi tranzakcióra. A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) vezérigazgató-helyettese, Achim Dercks szerint különösen a kis- és közepes kereskedők szenvedhetnek jelentős finanszírozási költségeket, mivel gyakran átmenetileg kell finanszírozniuk az áruvásárlást. Az EU Bizottsága ezzel szemben a késedelmes fizetések leküzdésére, és ezzel a kis- és középvállalkozások pénzügyi nehézségeinek megelőzésére kívánja felhasználni ezt az új szabályozást.

Ennek az új szabályozásnak jelentős hatása lehet. A rövid fizetési határidők azt eredményezhetik, hogy a vállalatok kénytelenek lesznek finanszírozni áruvásárlásaikat, ami likviditási problémákhoz és nagyobb hiteligényhez vezethet. Ez pedig további terheket róhat a vállalatokra, és veszélyeztetheti pénzügyi stabilitásukat.

A határidők megváltoztatása korlátozhatja a gazdaságban a szerződéskötési szabadságot és csökkentheti a rugalmasságot a fizetési határidők egyeztetésében a különböző üzleti helyzetekre. Ez a bürokrácia növekedéséhez és további pénzügyi nehézségekhez vezethet a vállalatok számára.

A német kereskedelmi szövetség (HDE) arra is figyelmeztet, hogy a fizetési határidők 30 napos merev meghatározása nem akadályozza meg a késedelmes fizetéseket, ezért senkinek sem segít. Ez inkább további pénzügyi terheket róhat a kiskereskedőkre, különösen, ha az áruk hosszabb ideig a raktárban vagy a raktárban maradnak.

Összességében e rendelet végrehajtása jelentős hatással lehet a pénzügyi ágazatra és a piac egészére. A fizetési határidők merev meghatározása befolyásolhatja a vállalatok likviditását, további bürokratikus terheket jelenthet, ami végső soron pénzügyi problémákhoz és a szerződéskötési szabadság csorbításához vezethet. Ezeket a lehetséges hatásokat alaposan meg kell fontolni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások és a gazdaság egészének érdekeit megfelelően figyelembe vegyék.