A DIHK elnöke fordulatot” szorgalmaz a gazdaságpolitikában

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A DIHK elnöke gazdaságpolitikai „fordulatot” szorgalmaz: tehermentesíteni kell a cégeket. Olvassa el, milyen reformokat szorgalmaznak.

DIHK-Präsident fordert „Zeitenwende“ in der Wirtschaftspolitik: Unternehmen sollen entlastet werden. Lesen Sie, welche Reformen gefordert werden.
A DIHK elnöke gazdaságpolitikai „fordulatot” szorgalmaz: tehermentesíteni kell a cégeket. Olvassa el, milyen reformokat szorgalmaznak.

A DIHK elnöke fordulatot” szorgalmaz a gazdaságpolitikában

Peter Adrian, a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) elnöke a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel „gazdaságpolitikai fordulatot” szorgalmazott. Kiemelte a húsvétig tartó következő hetek jelentőségét a német gazdaság további fejlődése szempontjából, és hangsúlyozta, hogy a terhekkel és könnyítésekkel kapcsolatos döntések közvetlen hatással lesznek a cégek beruházási terveire. Adrian felszólította a politikai vezetőket, hogy tegyenek konkrét lépéseket a gazdaságpolitika átalakítására, mivel új reformokra van szükség.

A DIHK elnöke hangsúlyozta, hogy 2030-ig pozitív jelzést kell adni a gazdasági növekedéshez, és a növekedési lehetőségekről szóló törvényt említette kezdeti biztató jelként. Ez a törvény évi hétmilliárd euró összegű könnyítést biztosít a cégeknek, és jelenleg a Szövetségi Tanács közvetítői eljárása folyik. A könnyítések mellett Adrian a tervezési és jóváhagyási folyamatok akadályainak felszámolását, valamint a bürokrácia csökkentését szorgalmazta.

A cégek a Német Gazdasági Intézet (IW) tanulmányában is bírálták a jelenlegi gazdaságpolitikát. A tanulmány megállapította, hogy a politikai irányultság a vállalatok csaknem kétharmada számára jelent kockázatot befektetési döntéseiben. Az elégedetlenség okaként a magas bürokráciaterhelést, a számos szabályozást, a magas társasági adókat, valamint a digitális és közlekedési infrastruktúra-rendszerek bővítésének hiányosságait jelölték meg. A tanulmány szerint a beruházásoktól való vonakodás fő oka a megnövekedett munkaerőköltségek, a szakképzett munkaerő hiánya és a munkaerő hiánya volt.