A német gazdaság szétválasztása Kínától: Pénzügyi szakértők kockázatokra figyelmeztetnek, és közelségre szólítanak fel

A német gazdaság szétválasztása Kínától: Pénzügyi szakértők kockázatokra figyelmeztetnek, és közelségre szólítanak fel

A www.sueddeutsche.de beszámolója szerint a német üzleti vezetők és a kínai kereskedelmi miniszter egyetértettek abban, hogy a német gazdaság szétválasztása a kínai gazdaságtól nem szolgálja a német vállalatok érdekeit. Ezt a fejleményt tükrözi a nemrégiben közzétett új kínai stratégia.

A Német Gépészmérnöki Szövetség (VDMA) elnöke, Karl Haeusgen és Wang Wentao kínai kereskedelmi miniszter találkozói megmutatták, hogy a kínai kormány „bájoffenzívát” indít a külföldi vállalatok és befektetők felé. Ennek az az oka, hogy a kínai gazdaság nyomás alatt van. A kínai Covid-politika megszűnése utáni felzárkózási hatások a vártnál kisebbek, az építőipar pedig visszafogja a beruházásokat. Az európai és az USA-beli infláció a kínai termékek iránti keresletet is nehezíti.

Sok külföldi vállalkozó és befektető bizalma megsérült a kínai piac iránt, különösen a szigorú koronapolitika, valamint a reformok hiánya és a nagyobb nyitás miatt. Aggályokat váltott ki egy kémellenes törvény is, amely bünteti az adatok külföldre történő továbbítását.

A német vállalatok a koronaválság előtti években „lemmingszerű kínai fellendülést” éltek át, most azonban „klaszterkockázat” jelentkezik. Ezt tükrözi a VDMA felmérése is, amelyben a cégek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy újragondolja kínai stratégiáját. A döntés hátterében elsősorban a geopolitikai kockázatok, a piac gyengülése és a kínai vállalatokkal szembeni hátrány áll.

A kínai kormányt aggasztják ezek a fejlemények. Nemzetközi befektetőkre és külföldi technológiára van szüksége ahhoz, hogy függetlenebbé váljon a külfölddel folytatott kereskedelemtől. Peking legnagyobb félelme a liberális államok szövetsége, amelyet az USA vezet. Emiatt Kína ellensúlyozta a ritkaföldfémek exportjának ellenőrzését, amelyre a gyártóknak szükségük van a chipekhez.

A kínai kormány bírálja a kínai gazdaság fontos ágazataitól való függésről szóló német vitát. Hszi Csin-ping állam- és pártvezető azonban a „két áramkör” stratégiájával igyekszik függetlenebbé tenni az országot a külfölddel folytatott kereskedelemtől.

A helyzetet még bonyolultabbá teszi az ukrajnai háború, amelyben Peking ambivalens benyomást kelt. Noha békeközvetítőként mutatja be magát, soha nem ítélte el az orosz agressziót.

Ezek a fejlemények hatással lehetnek a piacra és a pénzügyi szektorra. A kínai piacba vetett bizalom csökkenése a külföldi befektetések visszaeséséhez és a kínai termékek iránti kereslet csökkenéséhez vezethet. Emellett az állami projektek geopolitikai kockázatai és hátrányai arra késztethetik a német vállalatokat, hogy újragondolják kínai stratégiájukat, és alternatív piacokat keressenek.

Forrás: A www.sueddeutsche.de jelentése szerint