Enyhül a szakmunkáshiány: a cégek fellélegeznek, de a veszély továbbra is fennáll!
A szakképzett munkaerő hiánya Németországban csökken, de továbbra is kritikus. A KfW jelentése kiemeli az okokat és az érintett ágazatokat.
Enyhül a szakmunkáshiány: a cégek fellélegeznek, de a veszély továbbra is fennáll!
Németországban enyhül a szakképzett munkaerő hiánya a cégeknél – írja a KfW Research. Ennek fő oka a jelenlegi gyenge gazdaság és az ezzel járó megrendelések csökkenése. 2025 második negyedévének elején a vállalatok 27,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkaerőhiánnyal küzd. Összehasonlításképpen: 2024 negyedik negyedévében 32,0 százalék volt, 2022 nyarán pedig még 49,7 százalék. Ez az adat a KfW-ifo szakmunkás-barométeréből származik, amely negyedévente mintegy 9000 vállalatot, köztük 7500 középvállalatot mér fel.
Az iparág helyzete aggasztó, mivel a gyenge gazdaság miatt csökkennek az eladások és a megrendelések, valamint elbocsátások vagy a munkaerő-felvétel lefagyása is. A feszült helyzethez az amerikai gazdaságpolitika okozta bizonytalanságok is hozzájárulnak. Dr. Dirk Schumacher, a KfW vezető közgazdásza azonban arra figyelmeztet, hogy a gazdasági helyzet javulásával a szakképzett munkaerőhiány ismét súlyosbodhat. Sürgős intézkedésekre szólít fel a munkaerő-piaci részvétel, a képzett bevándorlás és a termelékenység növelése érdekében.
Iparág-specifikus hatások
A szolgáltató szektorban a megkérdezett cégek 32,9 százaléka panaszkodott munkaerőhiányra, ami csökkenést jelent a 2024 negyedik negyedévi 39,1 százalékhoz képest. Különösen érintettek az ügyvédek és az adótanácsadók: 64,6 százalékuk számol be szakképzett munkaerőhiányról, szemben a negyedik negyedévi 73,6 százalékkal. Ezt az iparágat tekintik a leginkább érintettnek Németországban.
A KfW azt is kiemeli, hogy 2024 második negyedévében a szakképzett munkaerő hiányában a cégek 35 százaléka számolt be a szakképzett munkaerő hiánya miatti akadályokról. Ez körülbelül 1 százalékpontos csökkenés 2024 januárjához képest és 15 százalékpontos csökkenés 2022 júliusához képest, ugyanakkor a szakképzettség hiánya továbbra is historikusan magas szinten van. A szolgáltató szektorban különösen a cégek 42 százaléka szenvedett fennakadást, míg a feldolgozóiparban csak 25 százaléka érintett, ami átlag alatti.
Regionális különbségek és kilátások
A kiskereskedelemben a cégek 28 százaléka számol be szakképzett munkaerőhiányról, a kiskereskedelem 30 százaléka, a nagykereskedelem 27 százaléka hasonló számokkal. Az építőiparban szintén 27 százalék az érintett. A kis- és középvállalkozásokat 34 százalékban érinti, míg a nagyvállalatokat csak valamivel magasabb, 36 százalékos arányban. A leginkább érintett területek a jogi és adótanácsadás, valamint a könyvvizsgálat, ahol a cégek 71 százaléka számol be szakképzett munkaerőhiányról.
A regionális különbségek is jelentősek: Kelet-Németországban a cégek 40 százaléka érintett, míg Hessenben és Rajna-vidék-Pfalzban ez az arány 32 százalék. A kelet-németországi nehézségek a dolgozó népesség csökkenésére és az alacsony bevándorlásra vezethetők vissza. Dr. Fritzi Köhler-Geib, a KfW vezető közgazdásza hangsúlyozza a szakképzett munkaerőhiány kérdésének folyamatos aktualitását. A jövőbeni gazdasági fellendülés tovább súlyosbíthatja a munkaerőhiányt a munkaerő-piaci részvétel és a bevándorlók integrációjának javítása érdekében hozott intézkedésektől függően.
Összességében elmondható, hogy a szakképzett munkaerőhiány csökkenése ellenére a gazdasági helyzettel járó bizonytalanságok és kihívások továbbra is foglalkoztatják a vállalatokat. Kiderül, hogyan reagál majd a gazdaság ezekre a fejleményekre.