Méltányosság a globális gazdaságban: Az új ellátási lánc törvény fontos!

Méltányosság a globális gazdaságban: Az új ellátási lánc törvény fontos!

2025. június 6-án a zöld miniszter Németországban hevesen fellépett az ellátási láncról szóló törvény egyszerűsített szabályozása ellen. E törvény bevezetésének célja, hogy garantálja a más országok munkavállalóival szembeni méltányos bánásmódot, és jelentősen javítsa a munkakörülményeket. Ez az intézkedés az emberi jogok globális kereskedelemben történő megerősítését célzó átfogó megközelítés része.

A 2023. január 1-jén hatályba lépett Supply Chain Due Diligence Act (LkSG) arra kötelezi a vállalatokat, hogy betartsák az emberi jogi és környezetvédelmi előírásokat az ellátási láncukban. Ez a törvény a németországi székhelyű, nemzetközileg működő társaságokra vonatkozik. 2023 januárjától a 3000 fő feletti cégeknek kell teljesíteniük a kötelezettségeket, míg 2024 januárjától az 1000 fő feletti cégek is a törvény hatálya alá tartoznak.

Kihívások a cégek számára

A vállalatoknak átfogó kockázatelemzést kell végezniük, és megelőző intézkedéseket kell kezdeményezniük az olyan kockázatok azonosítására és minimalizálására, mint a kényszermunka, a gyermekmunka és a környezetromlás. A követelmények az Egyesült Nemzetek gondozási előírásain alapulnak. A Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal felügyeli a törvény végrehajtását, és pénzbírságot szabhat ki a megfelelés biztosítása érdekében.

Ennek ellenére sok vállalat jelentős kihívásokkal néz szembe. Sokan úgy érzik, hogy nincsenek megfelelően felkészülve a rendszeres kockázatelemzésekre, és az ellátási láncaik és az adatok minőségének komplex elemzésével szembesülnek. Ezzel összefüggésben a Német Kereskedelmi és Iparkamara azt mondta, hogy a vállalatok túlterheltsége és a kockázatos országokból való kivonulás veszélye veszélyeztetheti az ellátási láncok diverzifikációját.

Reakciók és hatások

A törvénnyel kapcsolatos üzleti reakciók vegyesek voltak. Míg a vállalatok 65%-a pozitív hatást gyakorol a fenntarthatósági stratégiájára, 12%-uk nem látja előnyét az új szabályozásban. Különösen a nagyobb vállalatok háríthatják át a követelményeket a kisebb beszállítókra, növelve ezzel a költségeket és az adminisztratív erőfeszítéseket. Az átvilágítási kötelezettségek teljesítésének adminisztratív költségei az árbevétel 0,01 és 0,6 százaléka között mozognak, ami különösen a jogszabály által nem érintett kis- és középvállalkozások számára jelenthet terhet.

Az ellátási lánc átvilágításáról szóló törvény bevezetése széles körű támogatást kapott a szakszervezetektől és a környezetvédelmi egyesületektől, akik a törvényt a helyes irányba tett fontos lépésként ismerik el. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a szabályozás nem elég nagy horderejű a kívánt célok hatékony eléréséhez.