Öt évvel az OXI után: Görögország megszorító harcának tanulságai

Öt évvel az OXI után: Görögország megszorító harcának tanulságai

2015. július 5-én a görög lakosság több mint 60%-a szavazott egy népszavazáson az EU és az eurózóna megszorító politikája ellen. Ez az esemény nem csupán választás volt, hanem az önrendelkezés és az új gazdaságpolitika iránti vágy egyértelmű kifejezése. Görögország politikai helyzetét 2011 óta a jelentős mozgósítások és a baloldali pártok felemelkedése jellemzi, amelyek fegyvert emeltek a gazdasági válság terhei ellen.

A 2008-ban kezdődő gazdasági válságot egy ingatlanpiaci buborék kipukkanása váltotta ki az Egyesült Államokban, és tömeges hitelcsődökhöz vezetett. Görögországot különösen súlyosan érintette, mert a konzervatív kormány manipulált költségvetési adatokat mutatott be 2009-ben. A fizetésképtelenség elkerülése érdekében Görögország 2010-ben segélykölcsönt kért az IMF-től és az EU-tól, bár ezek szigorú megszorítási követelményekhez kötöttek. Az IMF-ből, az EKB-ból és az EU Bizottságból álló trojka alaposan megvizsgálta e követelmények végrehajtását.

A szavazáshoz vezető út

Ugyanakkor a görög gazdaság több mint 25%-ot esett össze. A fiatalok több mint 50%-a munkanélküli volt, és a lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt élt. Ez hatalmas tiltakozásokhoz és a hasonló spanyol mozgalmak által inspirált társadalmi mozgalmak kialakulásához vezetett. 2015-ben a SYRIZA, egy kis baloldali párt a szavazatok 36%-ával a legerősebb politikai erővé vált, és koalíciót kötött az ANEL megszorításellenes párttal.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezetésével népszavazást hirdettek az eurózóna megszorító politikájának jóváhagyásának ellenőrzésére. 2015. július 5-én a szavazók 61%-a nemmel (OXI) szavazott a megszorító intézkedésekre. Ez az egyértelmű felhatalmazás azonban a megszorításokkal való szünetre kétségbe vonta Ciprasz elhatározását, mindössze három nappal később, amikor új segélykölcsönökért folyamodott. 2015. július 13-án a görög kormány aláírt egy új memorandumot, amely még szigorúbb intézkedéseket tartalmaz.

A következmények és a reflexiók

A kapitulációért a politikai vezetést okolták, nem a mozgósított lakosságot. A SYRIZA-val szembeni nagy elvárások ellenére a párt nem tudta megvalósítani a beígért változásokat. Ciprasz azt mondta, nem bánja meg a népszavazás kiírását, mivel az fontos a görög nép méltósága és érzése szempontjából. Történelminek minősítette ezt az időszakot, és elismerte, hogy az eurózóna fél a dominóeffektustól, amely más eladósodott országokat is inspirálhat. Az új pénzügyminiszter, Euclid Tsakalotos két héttel hivatalba lépése után aláírta a trojka szigorú megszorító intézkedéseit, amelyek nyugdíjcsökkentést, adóemelést és privatizációt tartalmaztak.

Ma Görögországot a gazdasági siker modelljeként tartják számon, de az EU harmadik legalacsonyabb béreivel és a 2008-as GDP-vel 17 évvel a válság után nem érte el a 2008-as szintet, a görög tapasztalatok alapvető kérdéseket vetnek fel az EU szerepével és a baloldali kormányzati projektek lehetőségeivel kapcsolatban. A 2016-os Brexit politikai váltást is feltárt Európában, a jobboldali erők befolyást szereztek, míg a baloldal továbbra is küzd a szolidaritás és a hatékony stratégiák kidolgozásáért.

További információért látogasson el jakobinus és Politico.