Hamburg gazdasága: enyhe fellendülés vagy bizonytalan jövő?

Hamburg gazdasága: enyhe fellendülés vagy bizonytalan jövő?

A Hamburgi Kereskedelmi Kamara szerint a hamburgi gazdasági helyzet kezdeti pozitív jeleket mutat, de óvatosság javasolt. Az 591 cég véleményét összegyűjtő felmérés 94,9 pontos konjunktúrapontszámot mutat 2023 második negyedévében, ami tízpontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Az enyhe javulás ellenére Malte Heyne, a Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója óva int a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos elhamarkodott következtetésektől. Hosszú távon továbbra is meglehetősen rossz a hangulat Hamburg gazdaságában, hiszen 2000 óta csak 106,5 pont az átlagérték. A pozitív fejlemény konkrét okait nem említették, de utaltak a nemzetközi környezet bizonytalanságaira és az új hamburgi és berlini kormányra. – írja a Süddeutsche Zeitung.

Tágabb összefüggésben a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) is nagy szükségét látja a gazdaságban való fellépésnek. A jelenleg stagnáló DIHK hangulatindex is 94,9 ponton áll, ami pesszimista tartományba helyezi a cégeket. Egy külső felmérésben, amely több mint 23 000 különböző iparágból és régióból származó vállalat értékelését rögzítette, a DIHK ügyvezető igazgatója, Helena Melnikov aggodalmának adott hangot a gazdasági ébredés hiánya miatt. A 2025-ös előrejelzés a bruttó hazai termék 0,3 százalékos csökkenését írja elő, ami még azt a kockázatot is magában hordozza, hogy a gazdasági kibocsátás immár harmadik éve csökken. A DIHK további átfogó tájékoztatást nyújt.

Kockázatok és kihívások

A vállalatok többsége a gazdaságpolitikai keretet látja a legnagyobb kockázatnak. A felmérésben résztvevők mintegy 59 százaléka attól tart, hogy a belföldi kereslet (57 százalék) és a növekvő munkaerőköltségek (56 százalék) további megterhelést jelentenek a gazdaságban. Különösen sok energiaintenzív vállalat számol be a magas energia- és nyersanyagárak miatti szigorított feltételekről, ami az esetek 71 százalékában sürgősséghez vezet. Az üzleti várakozások pozitív alakulása továbbra is visszafogott, a cégeknek mindössze 16 százaléka mutat optimizmust a jövőt illetően, míg 26 százalékuk továbbra is pesszimista, és a koronajárvány óta a legrosszabbnak minősíti a helyzetet.

A gazdaságpolitikai pályával kapcsolatos bizonytalanságok, strukturális problémákkal párosulva további megterhelést jelentenek a vállalatok számára. Noha az ipar és az építőipar enyhe élénkülésének jelei mutatkoznak, az export lassuló lendületéről számol be, a beruházási szándékok pedig továbbra is gyengék. A cégek csaknem harmada tervezi a jövőbeni beruházások csökkentését, ami a hosszú távú átlagtól jóval elmaradó mínusz 7 pontos beruházási egyenlegben mutatkozik meg.

Politikai cselekvést követel

Melnyikov arra kéri a felelősöket, hogy tegyenek tömör politikai jelzéseket és intézkedéseket a gazdasági helyzet javítása érdekében. Ide tartozik többek között az áramadó csökkentése, az egy a kettőhöz szabály bevezetése, az amortizáció könnyítése és az átviteli hálózati díjak felére csökkentése. Összehangolt erőfeszítés nélkül nehéz lesz leküzdeni a gazdasági visszaesést és helyreállítani a szükséges bizalmat a vállalatok iránt.