Az ingatlanpiac fojtogatva: az állam hatalmas szabályozást tervez!

Az ingatlanpiac fojtogatva: az állam hatalmas szabályozást tervez!

Az ingatlanpiac kihívásai egyre sürgetőbbek. Az új németországi szövetségi kormány a lakáspiaci helyzetet vette szemügyre. Az ország gazdasági teljesítményének mintegy felét irányító szabályozási politikával az építőipar jövőbeli problémákkal néz szembe. Ezeket jelentősen befolyásolja több mint 20 000 építési előírás, amelyek szükségtelenül lassítják a tervezési és jóváhagyási folyamatokat Tichy belátása jelentették.

A gyakorlatban az ingatlanpiac helyzete katasztrofális. A magas építési költségek az emelkedő energiaárakból, a minimálbérekből, az anyaghiányból és a kiterjedt bürokratikus követelményekből adódnak. A bérleti díj felső határát 2029-ig meghosszabbították, és a jövőben a magánbérbeadók felelősségre vonhatók. Ebbe beletartozik a jelenlegi szabályozás megsértése miatti bírság bevezetése is. Stefanie Hubig új szövetségi igazságügyi miniszter politikai változást tervez a bérleti törvényben, és a problémák fő okaként a bérbeadókat látja.

Építési volumen és üres lakások

A koronazárlatok idején az építkezések volumene 12%-kal esett vissza, ami az építési engedélyek drasztikus, közel 30%-os csökkenéséhez vezetett. Évente legalább 400 000 új lakásra van szükség, de 2022-ben már csak körülbelül 252 000 lakás épült. Ez több mint 900 000 lakáshiányt eredményez. A politikusokat azért kritizálják, mert az ingatlanpiacon az átmeneti súrlódásokat saját céljaikra használják fel, és nem alkotnak gyorsan megoldásokat.

Szakértők szerint az ingatlanpiacról való állami kivonulás hatékonyabb piacszabályozást eredményezhet. A kritikusok úgy vélik, hogy az új szövetségi kormány jelenlegi megközelítése nem elegendő a szabályozási környezet megváltoztatásához. Friedrich Merzről sok elemző úgy látja, hogy nem képes elindítani a szükséges változtatást.

Hasonló kihívások Svájcban

A svájci helyzet ezt a problémát tükrözi. Bázelben és Zugban is nehéz szállást találni, és a szigorú előírások megnehezítik az új élettér kialakítását. Bázelben például olyan törvényt vezettek be, amely a bérleti díjak ellenőrzését írja elő a felújítások után öt évig. Ez a „valódi lakásvédelem” azonban az új építésű lakások drasztikus csökkenéséhez vezetett: a 2022-es 1169-ről 2024-re már csak 450-re.

A zürichi és berni lakbérplafon-szavazást a közgazdászok az ingatlanpiacra károsnak minősítették, mivel súlyosbíthatják a lakáshiányt és gátolhatják a lakásépítést. Genfben évek óta lakbérplafon van érvényben, ami elhanyagolt lakásállományhoz és magas bérleti díjakhoz vezetett. Ha az összes jelenlegi svájci kezdeményezést elfogadják, a szabályozott lakások száma a teljes állomány felére emelkedhet. Economiesuisse figyelmeztet.

Összegezve elmondható, hogy az átfogó szabályozás mind Németországban, mind Svájcban jelenleg nemcsak a kínálatot csökkenti, de a megfelelő élettér keresését is jelentősen megnehezíti. Ezért a dereguláció és a gyorsabb jóváhagyási eljárások iránti igény egyre fontosabbá válik.