Merz: Munkaidőreform a jólétért – jön a 40 órás munkahét?

Merz: Munkaidőreform a jólétért – jön a 40 órás munkahét?

Friedrich Merz (CDU) új kancellár első kormánynyilatkozatában fontos kérdésre figyelmeztetett: Németország versenyképessége a tét. Merz május 6-án a második fordulóban kancellárrá választották, és központilag szükségesnek tartja a német gazdaság hatékonyságának növelését. Merz kifejtette: „Négy napos héttel és a munka-magánélet egyensúlyával nem tudjuk fenntartani ennek az országnak a jólétét.” E kihívásoknak való megfelelés érdekében a kormány a munkaidő rugalmasabbá tételére támaszkodik.

A Merz által követett reform előírja, hogy a jövőben a napi maximum munkaidő helyett heti legyen. Ezt a szabályozást rögzíti az Unió és az SPD közötti koalíciós szerződés is. A CDU munkásszárnya a jelenlegi munkaszabályok gyengítése mellett emelt szót, de bizonyos feltételek mellett. Továbbra is kérdéses, hogy ezek a feltételek érvényesíthetők-e a CDU-n belül.

Kihívások az új kormány előtt

A Merz egyértelmű álláspontot képvisel: A heti 40 órás munkaidő továbbra is a munkaidő-politika központi eleme, amelyet haladéktalanul végre kell hajtani. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy segítse az embereket a család és a munka közötti jobb egyensúly megteremtésében. A minisztereknek ugyanakkor be kell mutatniuk terveiket, Merznek célja Németország vezető szerepe Európában, és a Donald Trump amerikai elnökkel nemrégiben folytatott tárgyalásokat tekinti az első lépésnek ebben az irányban.

A kormánynak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, beleértve a külpolitikát, a migrációt, valamint a gazdasági és pénzügyi kérdéseket. Alexander Dobrindt (CSU) belügyminiszter már végrehajtotta azt a kampányígéretét, amely visszautasítja a vízum nélküli külföldieket a szárazföldi határon. Ezt az intézkedést azonban nem mindenki támogatja, mivel bizonyos csoportok, például az erősen terhes nők mentesülnek az elutasítás alól. Emellett a migrációs politika átfogó reformja is várat magára, bár ezek valószínűleg néhány hetet vesznek igénybe, és törvénymódosítást igényelnek.

Középpontban a gazdaságpolitika

Lars Klingbeil pénzügyminiszter kiemelt prioritásként kezeli a 2025-ös költségvetés kialakítását. A tervezett 500 milliárd eurós adósságállományt infrastrukturális beruházásokra kívánják fordítani. Aggodalomra ad okot azonban, hogy ez a hitelcsomag sértheti az európai adósságszabályokat. A villamosenergia-adó-csökkentés és a cégekre vonatkozó új amortizációs szabályok is a gazdasági helyzetet kívánják könnyíteni.

Az új gazdasági miniszter, Katherina Reiche emellett egy pragmatikusabb gazdaságpolitikára összpontosít, hogy az ellátás biztonságára és a megfizethetőségre összpontosítson. Merz újdonsült kabinetjének kormányzati tapasztalatlanságában látja a változás lehetőségét. Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszter továbbra is az egyetlen kormánytag, aki korábbi kormányzati tapasztalattal rendelkezik, ami még nagyobb kihívást jelent a következő hónapokban. A kormány következő lépései kulcsfontosságúak abban, hogy a kívánt munkaidő- és gazdaságpolitikai reformok sikeresen végrehajthatók-e.