Merz vs. Weidel: A Bundestag-vita eszkalálódik – kié a fölény?
Friedrich Merz a Bundestagban szembeszáll Alice Weidel migrációs politika elleni támadásaival, és magyarázatot ad a családok terheinek enyhítésére tett intézkedésekről.
Merz vs. Weidel: A Bundestag-vita eszkalálódik – kié a fölény?
Friedrich Merz és Alice Weidel közötti heves eszmecsere nagy feltűnést keltett a Bundestagban. Az általános vita során Merz, a szövetségi kancellár és a CDU vezetője ellensúlyozta Weidel, az AfD parlamenti frakcióvezetője által elkövetett támadások élességét. Erős kritikával nyitotta meg a vitát, és Merzt „papírkancellárnak” és „hazug kancellárnak” minősítette, miközben az emberek butításával és választási csalással vádolta. Weidel a valóságba való visszatérést szorgalmazta, és kudarcnak tekintette a kormány politikai intézkedéseit.
Merz a vádakra reagálva hangsúlyozta, hogy egy kormánynak szembe kell néznie a kritikával, de a személyes támadásokat nem szabad eltűrni. Úgy ábrázolta magát, mint a Weidel által bírált külföldi kancellárt. Merz beszédében bemutatta a német vezetés kihívásait, és utasította az AfD-t, hogy gondolja újra a NATO-val kapcsolatos álláspontját.
Migráció és migrációs politika
Merz beszédének jelentős részét a migrációs politikának szentelte. Méltatta a fekete-vörös kormányt, amiért az év első felében sikeresen, 43 százalékkal csökkentette az illegális migrációt. Ugyanakkor elmulasztotta megemlíteni a kormány korlátozott befolyásolási lehetőségeit ennek a fejleménynek, valamint a migrációs politika területén elszenvedett két jogi vereségről. Merz a migráció fenntartható csökkentését szorgalmazta, mint a németországi belső béke helyreállításának kulcsát, és pozitívan nyilatkozott a menedékjoggal nem rendelkező menekültek családegyesítésének felfüggesztésére és a felgyorsított honosítások visszavonására irányuló intézkedésekről. Kiemelte továbbá az SPD támogatásának fontosságát ezekben a kérdésekben, és kiemelte, hogy az ideiglenes elutasítások és a belső határellenőrzések több ezer illegális beutazást akadályoztak meg.
Weidel azonban azzal érvelt, hogy Merz intézkedéseit "kirakatgyakorlatnak" kell tekinteni, és bírálta a határellenőrzést, mint elégtelent. Aggasztó aggodalmát fejezte ki a késes támadások és az ország „iszlamizálódása” miatt is. Merz visszautasította a szövetségi kormány általános becsmérlésével kapcsolatos vádakat, és bírálta az AfD nacionalista retorikáját.
Gazdaság és közvélemény
Ami a gazdaságpolitikát illeti, Merznek nehezen tudott meggyőző megoldásokat felmutatni. Családonként 150 eurós esetleges könnyítést ígért az energia- és villanyköltségekre, a javaslatot értetlenség fogadta a lakosság körében. Eközben a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az állampolgárok 59 százaléka elégedetlen Merz munkájával, 58 százalékuk pedig a kormány egészével.
Julia Klöckner, a Bundestag elnöke érzelmes beszéde kellős közepén kiabálta Weidelt, és kidobással fenyegette, ami tovább fokozta a feszült légkört. Matthias Miersch, az SPD parlamenti frakcióvezetője is kommentálta a vitát, és az AfD betiltását szorgalmazta, rasszizmussal vádolva Weidelt.
Míg Friedrich Merz úgy mutatta magát, mintha meg tudná oldani Németország politikai problémáit, a polgárok többsége szkeptikus volt a biztosítékaival kapcsolatban. A politikai környezetben továbbra is feszült a vita a CDU/CSU és az AfD között, és heves verbális harcok jellemzik.
A vitával kapcsolatos további részletekért lásd Fókusz és BR.