100 nap Merz után: a közgazdászok kijózanító következtetést vonnak le!

100 nap Merz után: a közgazdászok kijózanító következtetést vonnak le!

Friedrich Merz-et 2025. május 6-án választották meg a fekete-vörös koalíció kancellárjává. 100 napos hivatali idő után vegyes értékelést készítenek a közgazdászok a gazdaságpolitikai intézkedésekről. Az ifo és a FAZ 52. közgazdász testülete szerint, amelyet 2025. július 29. és augusztus 5. között tartottak, 170 közgazdászprofesszor adott értékelést az eddigi intézkedésekről. Az eredmények megosztott véleményt mutatnak az új kormány gazdaságpolitikájáról.

A felmérés kimutatta, hogy a résztvevők 30%-a „valamelyest negatívnak”, 12 százalékuk pedig „nagyon negatívnak” ítélte az intézkedéseket. Ezzel szemben 25%-uk pozitívabban, 32%-uk semleges az intézkedésekkel szemben. A pozitív értékelések elsősorban az állami beruházásokra való fokozottabb összpontosításon és a védelmi költségvetés növelésén alapulnak.

Kritika és kihívások

A pozitív szempontok ellenére számos kritikus hang is elhangzik. A közgazdászok bírálják a szociális rendszerek reformtörekvéseinek hiányát, valamint a strukturális reformok, a bürokrácia csökkentésének és a klímavédelem elégtelen lendületét. Különösen az „anyanyugdíj” bővítését és az adósságfék reformját érte kritika. Ezeket a döntéseket a reformokkal kapcsolatos tudatosság hiányának tünetének tekintik.

Külön kiemelendő a védelemre fordított többletkiadás, az állami beruházások speciális alapon keresztül történő erősítése és a bejelentett társasági adócsökkentés. Vannak azonban jelentős aggályok is. A válaszadók csaknem 39%-a nem lát komoly eltérést az előző lámpás kormányhoz képest, míg 41%-uk érzékel jelentős eltérést, elsősorban a magasabb védelmi kiadások miatt.

Gazdasági hangulat és kilátások

Bár az általános gazdasági hangulat javult, a közgazdászok többsége egyetért abban, hogy túl kevés konkrét intézkedés történt. Ami az adó- és szociálpolitikát illeti, az „üzleti szokásokat” figyeli meg, ami a résztvevők 53%-ánál a gazdaságpolitikai kompetenciát „közepesnek” minősíti. Ugyanennyien „inkább pozitívnak” értékelik az intézkedések jelenlegi gazdaságra gyakorolt ​​hatását. 12%-uk azonban „meglehetősen csekély” hatást lát.

Középtávon a válaszadók 34%-a „valamelyest pozitívnak”, 37 százalékuk semleges, 22 százalékuk „valamelyest negatívnak” ítéli meg a gazdasági intézkedéseket. Legfontosabb akadály a beruházások hosszú végrehajtási ideje, valamint az amerikai vámok esetleges negatív hatásai. Emellett kritika éri a növekedést ösztönző kezdeményezésekre való összpontosítás hiányát és a strukturális reformok hiányát.

Egy pozitív szempont azonban megmarad: az infrastrukturális beruházások potenciális növekedési hatásai lehetőséget kínálnak a jövőbeli fejlesztésekre. Ugyanakkor voltak olyan résztvevők is, akik nem tudtak sikeres döntést megnevezni, ami a szövetségi kormány gazdaságpolitikai irányvonalának megítélésében mutatkozó bizonytalanságot jelzi.

A korábbi intézkedésekkel kapcsolatos megosztott vélemény jól szemlélteti az új koalíció előtt álló kihívásokat. Ki kell deríteni, hogy a jövőbeli döntések megfelelnek-e a szükséges reformigényeknek és fenntarthatóan erősítik-e a gazdaságot. Ezt az eredmények is megerősítik ifo, amelyek rávilágítanak a stabil gazdasági alap és a szükséges reformkényszer közötti növekvő feszültségre.

Összegezve elmondható, hogy a fekete-vörös szövetségi kormányzás első 100 napja vegyes szakaszként vonulhat be a történelembe. Kivárás figyelhető meg az adó- és a szociálpolitikában egyaránt. Cicero átfogó elemzést ad a közgazdászok véleményeiről, értékeléseiről, ami a politikai helyzetkép szempontjából nagy jelentőséggel bír.