A reziliencia, mint kulcs: Németország útja a fenntartható gazdaság felé

A reziliencia, mint kulcs: Németország útja a fenntartható gazdaság felé

2025. június 3-án professzor Dr. h.c. mult. Roland Koch a jelen kor kihívásairól és a reziliencia döntő szerepéről beszél Németország jövőbeli fejlődésében. Egy cikkben arról A német gazdaság Hangsúlyozzák, hogy az ellenálló képességet tekintik az új szövetségi kormány sikerének alapjának. A rugalmas rendbe vetett bizalom optimizmust és magabiztosságot ébreszt a lakosság körében.

Markus Brunnermeier, a princetoni közgazdász hangsúlyozza, hogy a rugalmasságnak nemcsak egyéni célnak kell lennie, hanem társadalmi célnak is kell lennie, hogy mindenki jólétét biztosítsa. Ennek érdekében a gazdaság- és szociálpolitika hat területére kell összpontosítani:

• Vertrauen in Dienstleistungen statt industrielle Produktion.
• Umgang mit neuen Herausforderungen im Welthandel.
• Ordnungspolitik: private Risiken vs. staatliche Innovationen.
• Technologieoffene Energiepolitik.
• Staatliche Finanzpolitik und deren Auswirkungen auf Sozialsysteme.
• Demografischer Wandel und individuelle Mitverantwortung.

Rugalmas megközelítés a szociális piacgazdaság számára

A szociális piacgazdaságot a reziliencia fogalmaként írják le. Régóta stabilizáló eleme a német gazdaságnak, de egyre inkább globális kihívásokkal néz szembe. Egy tanulmány Xpert.digital rámutat arra, hogy tovább kell fejleszteni a szociális piacgazdaság modelljét annak érdekében, hogy a globalizációra, a szakképzett munkaerő hiányára és a mesterséges intelligencia fejlődésére jobban reagálni lehessen.

A rugalmasság több kulcsfontosságú tulajdonságot is magában foglal: alkalmazkodóképességet, robusztusságot, innovatívságot és fenntarthatóságot. Ezek a jellemzők kulcsfontosságúak a globalizáció lehetőségeinek és kockázatainak sikeres kezeléséhez.

A globalizáció kihívásai és a szakképzett munkaerő hiánya

A globalizáció összetettebb és sebezhetőbb ellátási láncokat eredményez. A kockázatok minimalizálása érdekében intelligens nemzetköziesítési stratégiákra van szükség, amelyek többek között az ellátási láncok diverzifikálását és a nemzetközi partnerségek megerősítését foglalják magukban.

Emellett sürgető probléma a szakképzett munkaerő hiánya. A MINT tantárgyak több képzése és a rugalmas, részmunkaidős tanulási modellek segíthetnek ebben. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia használata is hozzájárul a hatékonyság növeléséhez.

A mesterséges intelligenciát a gazdasági átalakulás hajtóerejének tekintik. Nemcsak a termelési folyamatokat optimalizálja, hanem új üzleti területek létrehozását is lehetővé teszi. Mindazonáltal az AI-készségek oktatását célzó oktatási offenzíva elengedhetetlen a digitális változás igazságosságának biztosításához.

A fenntarthatóság mint a rugalmasság alapja

A fenntarthatóság a rugalmas gazdaság központi eleme. A környezeti szempontok beépítése a gazdasági döntésekbe, a körforgásos gazdaság előmozdítása nagy jelentőséggel bír. Emellett biztosítani kell a fenntartható ellátási láncokat, és tudatosítani kell a környezetbarát cselekvéseket.

Az erőforrások felelős felhasználása az infrastrukturális, oktatási és kutatási állami beruházások szükségességében is megmutatkozik. A fenntarthatóság és a szociális munkakörülmények világos szabályozási keretei elengedhetetlenek ahhoz, hogy a társadalom részt vegyen az átalakulási folyamatban.

Összefoglalva, Roland Koch úgy látja a rugalmas társadalmat, mint egy kis hajók flottáját, amelyek együtt utaznak a cél felé. Az egyének alkalmazkodóképességükkel járulnak hozzá a kihívások leküzdéséhez, míg a vezetésnek motiválnia kell a rugalmasság együttműködését. A fatalizmus és a pesszimizmus akadályozza a társadalom alkalmazkodási képességét.

A jövő átfogó alkalmazkodást igényel a 21. század igényeihez, a gazdasági hatékonyság, a társadalmi méltányosság és a környezeti fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése érdekében.