Adósságfék Németországban: klímavédelem vagy pénzügyi káosz?

Adósságfék Németországban: klímavédelem vagy pénzügyi káosz?

2025. június 21-én új vita bontakozott ki Németországban a klímavédelem finanszírozásáról. Márciusban az Alaptörvényben, konkrétan a 109. és a 143h. cikkben szereplő adósságféket gyengítette a Bundestag piros-fekete-zöld többsége. Ennek célja az volt, hogy 2045-re nagyobb teret biztosítsanak a szükséges infrastrukturális és klímasemleges beruházásoknak. Létrehoztak egy legfeljebb 500 milliárd eurós hitelből finanszírozott speciális alapot, amelyet a jövőben erre a célra használnak fel. A kritikusok azonban attól tartanak, hogy az éghajlati célok megvalósítását az új szabályozás akadályozhatja.

A speciális alapból a Klíma- és Átalakulási Alap (KTF) tervezett kiegészítései 100 milliárd eurót tesznek ki, amelyet magánberuházásokra és hitelekre lehet fordítani, például elektromos autók vásárlására. 2016 óta mintegy 2,1 millió elektromos és konnektorról tölthető hibrid autót támogattak környezetvédelmi bónuszokkal, ami körülbelül tízmilliárd euróba kerül. Emellett a környezet- és klímavédelmet 1994 óta állami célként rögzítik a német alaptörvényben. Ezt a célt támasztotta alá a Szövetségi Alkotmánybíróság 2021-es klímahatározata, amely a klímasemlegesség jogi értelmezésére szólít fel.

A beruházási igények meredeken emelkedtek

A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy Németországban a klímavédelem valójában jelentős pénzügyi építkezési területté vált. A kutatóintézetek becslései szerint a többletberuházási igény legalább 600 milliárd euró a következő tíz évben, ami körülbelül 60 milliárd eurós éves szükségletnek felel meg. Egyes szakértők évi 100 milliárd euró körüli összegre becsülik. Ehhez képest a jelenlegi szövetségi költségvetés évi 450 milliárd euró, ami jól mutatja a probléma mértékét.

Ulrich Klüh, a Darmstadt University of Applied Sciences munkatársa óvatosnak minősíti a becsléseket, és finanszírozási eszközként hiteleket kér. Németország jelenleg az alacsony adósságkamatok előnyeit élvezi, ami bizalmat ébreszt a pénzügyi piacokon. Szakértők, például Matthias Kalkuhl a PIK-től arra figyelmeztetnek, hogy az elégtelen befektetés magas szintű éghajlati károkat és politikai instabilitást eredményezhet.

Az adósságfék kihívásai

Az Alaptörvényben szereplő adósságfék jelentős akadályt jelent az új hitelek felvételének. Míg a baloldal ennek a szabályozásnak az eltörlését szorgalmazza, addig az Unió, az FDP és az AfD a fenntartását. Az SPD és a Zöldek viszont reformokat terveznek, és fontolgatják egy „Németországi Alap” létrehozását, amely hitelekből finanszírozná a szükséges beruházásokat. Az esetleges új koalíciók akár külön klíma- és biztonsági adósság létrehozását is fontolgathatják. Ulrich Klüh azonban az adósságfék eltörlését szorgalmazza az új speciális költségvetések helyett.

A Klímakérdésekért Felelős Szakértői Tanács már elégtelennek minősítette a klímavédelem törvényi előírásait. A rendeletek és iránymutatások több lehetőséget biztosíthatnak a civil szervezeteknek a perindításra, ami késedelmet és többletköltséget okozhat. Emellett az új követelmények korlátozzák a pályázók tervezési szabadságát. A kihívás továbbra is az egyensúly megtalálása a szükséges beruházások és a szigorú pénzügyi követelmények között.