A Brandenburgi Alkotmánybíróság vizsgálja a karlsruhei költségvetési döntés lehetséges hatásait a milliárd dolláros brandenburgi csomagra

A Brandenburgi Alkotmánybíróság vizsgálja a karlsruhei költségvetési döntés lehetséges hatásait a milliárd dolláros brandenburgi csomagra

A jelentése szerint www.zeit.de,
A brandenburgi alkotmánybíróság elképzelhetőnek tartja a karlsruhei költségvetési ítélet lehetséges hatásait a milliárdos brandenburgi csomagra. A brandenburgi segélycsomag ügyében indított perről az AfD képviselőcsoportja csak jövőre dönt. A bírósági végzés előtt ebben az évben nem terveznek további döntést. A bíróság figyelembe fogja venni a Szövetségi Alkotmánybíróság határozatát a 2021. évi pótköltségvetésről. Ez az ítélet a Corona-milliárdok Klíma- és Átalakulási Alapba történő átutalását, valamint a sürgősségi hitelek későbbi évekre történő félretételének megengedhetetlenségét érinti.

A szövetségi alkotmánybíróság brandenburgi csomagra vonatkozó döntésének jelentős hatása lehet. A bíróság elfogadhatatlannak nyilvánította a 2021-es pótköltségvetésben a Korona-milliárdok Klíma- és Átalakulási Alapba történő átutalását, és rámutatott, hogy az állam nem tehet félre sürgősségi hiteleket a későbbi évekre. Ez azt eredményezheti, hogy az alap jelentős, 60 milliárd eurós hiteltől eshet el, ami viszont hatással lehet a brandenburgi csomag finanszírozására.

A brandenburgi csomag legfeljebb kétmilliárd eurós új adósságot tartalmaz az ukrajnai háború következményeinek kezelésére. A 2023/2024-es kettős költségvetés része, és különböző területekre áramlik, például önkormányzatokra, kórházakra, iskolákra, egyetemekre, sportklubokra és a katasztrófavédelem kiterjesztésére.

Katrin Lange pénzügyminiszter (SPD) kijelentette, hogy vizsgálják a karlsruhei ítéletnek a csomagra gyakorolt ​​lehetséges hatásait. Hangsúlyozza, hogy Brandenburgban nem csoportosítottak át Corona-sürgősségi kölcsönt, és ténybeli és időbeli összefüggésnek kell lennie az állami parlament sürgősségi határozatával. Jan Redmann, a CDU parlamenti frakcióvezetője is szükségesnek látja a vizsgálatot, és leszögezi, meg kell vizsgálni, hogy 2023-ban és 2024-ben is fennáll-e a rendkívüli helyzet, vagy két külön döntésre van szükség.

Összességében a Szövetségi Alkotmánybíróság döntése jelentős hatással lehet a brandenburgi csomagra és az ukrajnai válság kezelésére irányuló intézkedések finanszírozására. A pénzügyi piacra és a pénzügyi szektorra gyakorolt ​​hosszú távú hatás felmérése érdekében fontos a döntéshozók reakcióinak és a jogi folyamat további alakulásának nyomon követése.