Melyik a helyes gazdasági út? Miért óv Moritz Schularick közgazdász a túl egyszerű fekete-fehér gondolkodástól?
A www.tagesschau.de beszámolója szerint Moritz Schularick közgazdász és a Kieli Világgazdasági Intézet vezetője óva int attól, hogy a társadalmi kohéziót elhanyagolják, amikor szükséges változtatásokat hajtanak végre. Hangsúlyozza az állami döntések politikai és társadalmi hatásainak differenciált szemléletének és mérlegelésének fontosságát. Schularick a CO2-árazást látja a legjobb megközelítésnek, különös tekintettel a klímavédelemre és a CO2-megtakarításra, de figyelmeztet az esetleges politikai ellenállásra. A zöldenergia népszerűsítésének lehetőségét is tárgyalja, de rámutat, hogy ez nem hatékony módszer. Schularick hangsúlyozza a szociálisan hátrányos helyzetűekre gyakorolt lehetséges hatások mérlegelésének és ellensúlyozásának szükségességét. Ő...

Melyik a helyes gazdasági út? Miért óv Moritz Schularick közgazdász a túl egyszerű fekete-fehér gondolkodástól?
A www.tagesschau.de beszámolója szerint Moritz Schularick közgazdász és a Kieli Világgazdasági Intézet vezetője óva int attól, hogy a társadalmi kohéziót elhanyagolják, amikor szükséges változtatásokat hajtanak végre. Hangsúlyozza az állami döntések politikai és társadalmi hatásainak differenciált szemléletének és mérlegelésének fontosságát. Schularick a CO2-árazást látja a legjobb megközelítésnek, különös tekintettel a klímavédelemre és a CO2-megtakarításra, de figyelmeztet az esetleges politikai ellenállásra. A zöldenergia népszerűsítésének lehetőségét is tárgyalja, de rámutat, hogy ez nem hatékony módszer. Schularick hangsúlyozza a szociálisan hátrányos helyzetűekre gyakorolt lehetséges hatások mérlegelésének és ellensúlyozásának szükségességét. Szintén bírálja a „támogatási öntözőkanna” ötletét, és hangsúlyozza, hogy lehetnek gazdasági érvek az innovatív cégek támogatása mellett a kulcsfontosságú ágazatokban.
Schularick azokról a kihívásokról is beszél, amelyek a globalizált világgazdaságban a nemzeti vagy európai érdekekhez való visszatéréssel járnak. Figyelmeztet az ezzel járó költségekre, és megjegyzi, hogy a nyugati demokráciák nincsenek jó állapotban a több évtizedes globalizáció után. Hangsúlyozza az átalakulási folyamatok irányításának szükségességét olyan területeken, mint a klíma, az energia, a globalizáció és a digitalizáció, és felveti az ehhez szükséges „berendezések” kérdését.
Kínával kapcsolatban Schularick óva int attól, hogy túlbecsüljék az ország befolyását az európai és a német gazdaságra. Hangsúlyozza a kül- és biztonságpolitikai prioritások magabiztos meghatározásának fontosságát, és óva int a túlzott függőség kialakulásától.
Schularick kritizálja a hiten alapuló politikai tanácsokat is, és hangsúlyozza a kormányzati fellépés és a piaci mechanizmusok kombinációjának szükségességét. Úgy látja, hogy a klímaátalakítás részeként az állam potenciális szerepet vállalhat a grid tervezésében, de rámutat arra, hogy az állam kapacitása a korábbi évtizedekhez képest csökkent.
Összefoglalva Schularick hangsúlyozza a gazdasági kérdések összetettségét és a differenciált megközelítés szükségességét. A politikai és társadalmi hatások figyelembevételét, az állami fellépés és a piacgazdasági mechanizmusok ötvözését szorgalmazza. Figyelmeztet az esetleges politikai ellenállásra, és hangsúlyozza a különböző utak körültekintő mérlegelésének fontosságát.
Forrás: www.tagesschau.de
Olvassa el a forrás cikket a www.tagesschau.de oldalon