Hogyan hat a kelet és nyugat közötti jövedelemkülönbség Mecklenburg-Elő-Pomerániára - pénzügyi szakértő elemzi az egyenlőtlenséget és a gazdasági perspektívát.

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A www.sueddeutsche.de beszámolója szerint a Mecklenburg-Elő-Pomerániai ellenzéki pártok eltérően reagálnak a kelet és nyugat közötti tartós jövedelemkülönbségre. A Zöldek a zöldáram-termelés felgyorsítását szorgalmazzák, az FDP pedig az állam kormányának elbukott gazdaságpolitikáját bírálja. A Kununu munkaadó-összehasonlító platform felmérése szerint Mecklenburg-Elő-Pomeránia munkavállalóinak átlagos éves bruttó jövedelme 2023-ban 39 600 euró körül alakult, ami csaknem 10 000 euróval, 20 százalékkal kevesebb az országos átlagnál. Mecklenburg-Elő-Pomerániában alacsony az ipari sűrűség, és az északkeleti, gyakran kis cégekre nem vonatkoznak kollektív szerződések, amelyeket a fizetési különbségek fő okának tekintenek. A hesseni alkalmazottak a legmagasabb éves jövedelmet érték el...

Gemäß einem Bericht von www.sueddeutsche.de, Die Oppositionsparteien in Mecklenburg-Vorpommern reagieren unterschiedlich auf die anhaltende Einkommensschere zwischen Ost und West. Die Grünen fordern einen beschleunigten Ausbau der Ökostrom-Produktion, während die FDP die verfehlte Wirtschaftspolitik der Landesregierung kritisiert. Laut einer Erhebung der Arbeitgeber-Vergleichsplattform Kununu lag das durchschnittliche Jahresbruttoeinkommen von Arbeitnehmern in Mecklenburg-Vorpommern 2023 bei etwa 39.600 Euro, was knapp 10.000 Euro oder 20 Prozent weniger als im Bundesdurchschnitt entspricht. In Mecklenburg-Vorpommern gibt es eine geringe Industriedichte und die oft kleinen Firmen im Nordosten sind gering tarifgebunden, was als wesentliche Gründe für das Gehaltsgefälle gilt. Das höchste Jahreseinkommen erzielten Beschäftigte in Hessen mit …
A www.sueddeutsche.de beszámolója szerint a Mecklenburg-Elő-Pomerániai ellenzéki pártok eltérően reagálnak a kelet és nyugat közötti tartós jövedelemkülönbségre. A Zöldek a zöldáram-termelés felgyorsítását szorgalmazzák, az FDP pedig az állam kormányának elbukott gazdaságpolitikáját bírálja. A Kununu munkaadó-összehasonlító platform felmérése szerint Mecklenburg-Elő-Pomeránia munkavállalóinak átlagos éves bruttó jövedelme 2023-ban 39 600 euró körül alakult, ami csaknem 10 000 euróval, 20 százalékkal kevesebb az országos átlagnál. Mecklenburg-Elő-Pomerániában alacsony az ipari sűrűség, és az északkeleti, gyakran kis cégekre nem vonatkoznak kollektív szerződések, amelyeket a fizetési különbségek fő okának tekintenek. A hesseni alkalmazottak a legmagasabb éves jövedelmet érték el...

Hogyan hat a kelet és nyugat közötti jövedelemkülönbség Mecklenburg-Elő-Pomerániára - pénzügyi szakértő elemzi az egyenlőtlenséget és a gazdasági perspektívát.

A jelentés szerint www.sueddeutsche.de,

A Mecklenburg-Elő-Pomeránia ellenzéki pártjai eltérően reagálnak a kelet és nyugat közötti tartós jövedelemkülönbségre. A Zöldek a zöldáram-termelés felgyorsítását szorgalmazzák, az FDP pedig az állam kormányának elbukott gazdaságpolitikáját bírálja. A Kununu munkaadó-összehasonlító platform felmérése szerint Mecklenburg-Elő-Pomeránia munkavállalóinak átlagos éves bruttó jövedelme 2023-ban 39 600 euró körül alakult, ami csaknem 10 000 euróval, 20 százalékkal kevesebb az országos átlagnál.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában alacsony az ipari sűrűség, és az északkeleti, gyakran kis cégekre nem vonatkoznak kollektív szerződések, amelyeket a fizetési különbségek fő okának tekintenek. A hesseni alkalmazottak a legmagasabb éves jövedelmet érték el, átlagosan 54 000 euró alatt.

Ezek a jövedelmi különbségek hosszú távú hatással lehetnek a munkaerőpiacra és a pénzügyi szektorra. A Mecklenburg-Elő-Pomeránia alacsony átlagkeresete miatt a képzett szakemberek más szövetségi államokba vándorolhatnak, ami hatással lehet a régió versenyképességére. Ez pedig csökkentheti az ország vonzerejét potenciális üzleti helyszínként, és elriaszthatja a potenciális befektetőket.

Ugyanakkor az alacsony ipari sűrűség és a kollektív tárgyalások kevésbé stabil gazdasági szerkezethez vezethetnek, ami csökkentheti a regionális növekedési kilátásokat és növelheti az állami támogatási intézkedésektől való függőséget.

E kihívások ellensúlyozása érdekében célzott gazdaságpolitikára van szükség, amelynek célja az ipari sűrűség növelése, a kollektív szerződések megerősítése és az ipari vállalatok alapításának ösztönzése. Emellett az oktatásba, az infrastruktúrába és a digitalizációba is be kell fektetni az ország hosszú távú versenyképességének és növekedési potenciáljának erősítése érdekében.

Olvassa el a forráscikket a www.sueddeutsche.de oldalon

A cikkhez