Gazdasági fejlődés Rajna-vidék-Pfalzban: Riasztójelzések az üzlet helyére
Mainz (dpa/lrs) – A Rajna-vidék-Pfalz tartomány vállalkozói aggódnak az állam gazdasági fejlődése miatt. „Nem akarom, hogy a Rajna-vidék-Pfalz tartományt üzleti helyszínként emlegessék” – mondta Karsten Tacke, a Mainzban működő gazdasági társaságok állami szövetségének (LVU) vezérigazgatója. Látható azonban, hogy Rajna-vidék-Pfalzban lassabb a gazdasági fejlődés, mint a többi szövetségi államban és Európában, és igen magas a hazai cégek külföldi befektetési volumene. Az ország gazdasági teljesítménye az év első hat hónapjában viszonylag erősen visszaesett. Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó hazai termék árszűrés után 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Országosan elesett...

Gazdasági fejlődés Rajna-vidék-Pfalzban: Riasztójelzések az üzlet helyére
Mainz (dpa/lrs) – A Rajna-vidék-Pfalz tartomány vállalkozói aggódnak az állam gazdasági fejlődése miatt. „Nem akarom, hogy a Rajna-vidék-Pfalz tartományt üzleti helyszínként emlegessék” – mondta Karsten Tacke, a Mainzban működő gazdasági társaságok állami szövetségének (LVU) vezérigazgatója. Látható azonban, hogy Rajna-vidék-Pfalzban lassabb a gazdasági fejlődés, mint a többi szövetségi államban és Európában, és igen magas a hazai cégek külföldi befektetési volumene.
Az ország gazdasági teljesítménye az év első hat hónapjában viszonylag erősen visszaesett. Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó hazai termék árszűrés után 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Országosan 0,3 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. Rajna-vidék-Pfalz ezért az utolsó helyen áll a gazdasági növekedés tekintetében más országokkal összehasonlítva.
„Ezek riasztó jelzések, semmi közük a rossz szájba vételhez” – mondta Tacke a német sajtóügynökségnek. "Ez arra utal, hogy a helyszín általános feltételei nem a legjobbak." Az ügyvezető szerint ennek a fejleménynek két fő oka van: a szakképzett munkaerő hiánya és a magas energiaárak.
„Minden óra számít, hangerő-problémánk van” – figyelmeztetett Tacke. "Nemcsak szakmunkáshiány van, hanem munkaerőhiány is." Éppen ezért teljesen kizárt, hogy a cégek működési szükségletekre való hivatkozás nélkül négynapos vagy annál hosszabb oktatási szabadságot kérjenek. „A jelenlegi helyzetben nem kevesebb munkáról kellene beszélnünk, hanem több munkáról.” Ellenkező esetben konkrét javaslatokat kellene tenni arra vonatkozóan, hogy a munkaerő szűkös mennyiségét hogyan lehetne kompenzálni.
A Rajna-vidék-Pfalz tartományban működő DGB viszont a négynapos hétre nyitva áll. „Ez egy eszköz lehet a sok közül, hogy az életünkhöz illő munkaidőt alakítsunk ki” – mondta Susanne Wingertszahn, a DGB főnöke. A szakszervezet számára azonban fontos, hogy a négynapos hét csak munkaidő-csökkentéssel járhat együtt.
Jelenleg folyik egy országos kísérleti projekt, amelyben a munkáltatók hat hónapon keresztül tesztelhetik a modellt. Az Intraprenör vezetési tanácsadó cég által kezdeményezett projekt a következő modellre épül: 100 százalékos teljesítmény 80 százalékban 100 százalékos fizetés mellett. A szakszervezetekhez tartozó Hans Böckler Alapítvány tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a négynapos munkahét népszerű a munkavállalók körében – legalábbis egyenlő bérezéssel kombinálva.
Az LVU képviselője, Tacke azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi szakmunkások könnyebben és gyorsabban bejussanak a munkaerőpiacra. "A bürokratizálás megszüntetése a legfontosabb." Ez a képesítések könnyebb elismerésére, az egyszerűbb adminisztratív eljárásokra és a nyelvismereti követelmények csökkentésére vonatkozik. "Minden beállító csavart meg kell forgatnunk, hogy több munkaórát kapjunk. Nagyon lassan gondolkodunk a munkaerő-piaci politikáról."
A Rajna-vidék-Pfalz tartományban működő cégek helyzetének javítása érdekében a nemzetközi versenyben sürgős és rövid távú intézkedéseket kell tenni az energiaárak csökkentésére – figyelmeztetett Tacke. "Az energiahiány és az emelkedő árak idején bővítenünk kell a kínálatot. Ez az alapvető feladat, amellyel a politikusoknak szembe kell nézniük."
Ennek eléréséhez a megújuló energiák terjeszkedését célzó beruházásokat kell megvalósítani. Mivel Rajna-vidék-Pfalz tartományban számos nagy cégnek sok iparágban nagy energiaigénye van, ezt az igényt nem lehet egyedül megújuló energiákkal kielégíteni – mondta Tacke. Szerinte a kínálat növekedésével csökkenni fognak az energiaárak. Minden olyan javaslatot szívesen fogadunk, amely sikerre vezet. Az ideiglenes támogatások ezek közé tartoznak. "Aki azonban megoldás nélkül fut, annak is be kell vallania, hogy búcsút akar mondani bizonyos iparágaknak" - mondta.
További intézkedésként az ügyvezető a geotermikus energia és a hidrogéntermelés bővítését említette. Elvileg a megújuló és a klímasemleges energiák engedélyezési eljárásait jelentősen ésszerűsíteni és gyorsabban kellene végrehajtani. „Nem tudásproblémánk van, hanem megvalósítási problémánk” – figyelmeztetett.
A jelentés szerint www.sueddeutsche.de A Rajna-vidék-Pfalz tartomány vállalkozói aggódnak az állam gazdasági fejlődése miatt. Rajna-vidék-Pfalz gazdasági fejlődése lassabb a többi szövetségi államhoz és Európához képest, a hazai cégek külföldi beruházási volumene pedig igen magas. Az év első hat hónapjában különösen nagyot esett az ország gazdasági teljesítménye. A bruttó hazai termék 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Országos összehasonlításban 0,3 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. Rajna-vidék-Pfalz tehát az utolsó helyen áll a gazdasági növekedés tekintetében. Ennek fő oka a szakképzett munkaerő hiánya és a magas energiaárak.
Ennek a fejleménynek a hatása a piacra vagy a pénzügyi szektorra Rajna-vidék-Pfalz tartományban jelentős lehet. A szakképzett munkaerő hiánya munkaerőhiányhoz vezet, ami a munka mennyiségének csökkenéséhez és a vállalatok potenciáljának elvesztéséhez vezet. Ez alacsonyabb termelékenységhez és versenyképességhez vezethet. A magas energiaárak nyomást gyakorolnak a vállalatokra, és csökkenthetik a haszonkulcsukat. Ez pedig a befektetések visszaeséséhez és a cégek elvándorlásához vezethet.
E negatív hatások mérséklése érdekében olyan intézkedésekre van szükség, mint a külföldi szakképzett munkaerő munkaerőpiacra jutásának megkönnyítése és az energiaárak csökkentése. Az adminisztratív eljárások egyszerűsítésével és a külföldi képesítések elismerésével gyorsabban lehet külföldi szakképzett munkaerőt alkalmazni a szakképzettségi hiány enyhítésére. Az energiaárak csökkentése a megújuló energiaforrások kiterjesztésével és az olyan új technológiák alkalmazásával érhető el, mint a geotermikus energia és a hidrogéntermelés. A terjeszkedés felgyorsítása érdekében a megújuló energiaforrások esetében is hatékonyabb engedélyezési eljárásokra van szükség.
Ezen intézkedések végrehajtásához a vállalatok, a kormány és más érintett szereplők együttműködése szükséges. Csak ilyen erőfeszítések révén javíthatók a keretfeltételek a Rajna-vidék-Pfalz tartomány gazdasági fejlődésének ösztönzése és az üzlethelyiség versenyképesebbé tétele érdekében.
Forrás: www.sueddeutsche.de
Olvassa el a forráscikket a www.sueddeutsche.de oldalon