Az óceánok jövője: az ENSZ nizzai konferenciája új mércét állít fel!

Az óceánok jövője: az ENSZ nizzai konferenciája új mércét állít fel!

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének óceáni konferenciája (UNOC) a franciaországi Nizzában fontos fórum volt, amely az óceánok jövőjével foglalkozott. Több mint 120 ország több mint 50 államfője és delegáltja vett részt ezen a fontos eseményen. António Guterres ENSZ-főtitkár azzal a sürgős felhívással nyitotta meg a konferenciát, hogy a tengert közös erőforrásként tekintsük és védjük. Erőteljesen bírálta ezen létfontosságú ökoszisztémák jelenlegi elhanyagolását, és átfogó cselekvésre szólított fel.

Carsten Schneider környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta a konferencia által a tengervédelem terén elért előrelépést. Németország több kötelezettséget is vállalt, beleértve az Északi- és a Balti-tengerből származó hulladék lőszerek visszanyerésére és megsemmisítésére irányuló, folyamatban lévő programok folytatását. Arról is döntöttek, hogy német-francia szakértői csoportot alapítanak a tengeri védelem további fejlesztésére.

Tengervédelmi intézkedések

Németország 2031-ig mintegy 100 millió eurót tervez befektetni a szikes mocsarak, tengeri füves rétek és algaerdők megőrzésébe és helyreállításába. A cél az óceánok CO2-tároló képességének és ellenálló képességének megerősítése. A nemzetközi közösség „Szép cselekvési tervet” készített, amely az országok önkéntes kötelezettségvállalásait tartalmazza. A szegényebb szigetállamok számára azonban nem voltak konkrét pénzügyi kötelezettségek.

A mélytengeri bányászat is sürgető kérdés volt; 37 állam elővigyázatossági szüneteltetést kért ezekben a tevékenységekben, amihez Németország is hozzájárult. Az események pozitív fordulataként több nagybank bejelentette, hogy a továbbiakban nem finanszíroznak mélytengeri bányászati ​​projekteket. A mélytengeri bányászat kockázatot jelent, mivel veszélyeztetheti a biológiai sokféleséget és éghajlatkárosító CO2-t bocsáthat ki.

Kihívások és a következő lépések

A nyílt tenger az óceánok 60-70%-át borítja, de a nemzetközi vizeken alig van szabályozás. Az ENSZ nyílt tengeri védelmi megállapodásának célja nagy védett területek kijelölése, de legalább 60 állam ratifikálása szükséges. A konferencia kezdetén több mint egy tucat állam ratifikálta a megállapodást, és a szakértők úgy vélik, hogy a szükséges számot 2025 szeptemberére elérhetik.

Ezenkívül 95 ország sürgette az elsődleges műanyagok gyártásának korlátozását, valamint a gyártásukra, valamint az importra és exportra vonatkozó jelentéstételi követelményeket. Augusztusban Genfben ismét megvitatják az óceánok szemetelése elleni megállapodást. A cél egy „Mission Neptune” elnevezésű nemzetközi óceánkutatási program létrehozása, amely éves jelentést készít a világ óceánjainak állapotáról.

A környezetvédők aggodalmukat fejezték ki, és rámutattak arra, hogy a konferencia sikerét végső soron az elfogadott intézkedések nemzeti politikákban való megvalósításán kell mérni. A következő ENSZ óceánkonferenciát már 2028-ra tervezik, hogy folytassák a párbeszédet és az óceánok védelmével kapcsolatos előrehaladást.

Összességében az ENSZ nizzai óceánkonferenciája azt mutatja, hogy van globális akarat a változásra, de további erőfeszítésekre és hosszú távú elkötelezettségre van szükség az óceánok védelme és megőrzése érdekében.

További információkért olvassa el a részleteket a a szabvány és DW.