A Bundesbank radikális változásra szólít fel: a Merz nyomás alatt!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Nagel, a Bundesbank elnöke új gazdaságpolitikát sürget Németország megerősítése érdekében, fontos infrastrukturális beruházásokat és szükséges reformokat helyez előtérbe.

Bundesbankpräsident Nagel fordert eine neue Wirtschaftspolitik zur Stärkung Deutschlands, betont wichtige Infrastrukturinvestitionen und notwendige Reformen.
Nagel, a Bundesbank elnöke új gazdaságpolitikát sürget Németország megerősítése érdekében, fontos infrastrukturális beruházásokat és szükséges reformokat helyez előtérbe.

A Bundesbank radikális változásra szólít fel: a Merz nyomás alatt!

2025. május 12-én Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke egyértelmű követeléseket fogalmazott meg a Friedrich Merz (CDU) kancellár vezette szövetségi kormánnyal szemben a gazdaságpolitika szükséges átrendezését illetően. Nyilatkozatában Nagel kiemelte, hogy döntő fontosságú a németországi gazdasági növekedést hátráltató akadályok leküzdése.

Különösen fontosak az infrastruktúra javítását, a munkaerő bővítését, a digitalizációt és a közszolgáltatások felgyorsítását célzó intézkedések. Emellett Nagel a bürokrácia csökkentését és az ország védelmi képességének erősítését szorgalmazta. Ezzel összefüggésben méltatta az 500 milliárd eurós speciális alap létrehozását az infrastruktúra-bővítésre, amelyről 2025. március 4-én döntött az Unió és az SPD a koalíciós feltárások során.

Részletek a speciális alapról

A speciális alapot tíz év alatt kívánják létrehozni, 100 milliárd eurót juttatva az államoknak és az önkormányzatoknak. Bővített lehetőségeket kapnak saját hitel felvételére is. A védelmi kiadásokkal kapcsolatban olyan kivételt keresnek, amely lehetővé tenné, hogy a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát meghaladó kiadások mentesüljenek az Alaptörvény adósságkorlátai alól.

Az adósságkorlát reformjáról szóló döntés azonban elodázza a polgári és katonai kiadások finanszírozásáról szóló vitát. Nagel hangsúlyozta ezen intézkedések kivételes jellegét, és arra figyelmeztetett, hogy a további adósságokat egyedülálló lehetőségként kell tekinteni. A Szövetségi Számvevőszék ugyanakkor bírálta a szövetségi kiadások elégtelen ellenfinanszírozását, és rámutatott a szövetségi kormány magas nettó hitelfelvételére, amely 2024-ben meghaladta a Szövetségi Alkotmánybíróság követelményeit.

Költségvetési felelősség és adóssághányad

Németország adósságrátája jelenleg a GDP 63,6 százaléka, az államháztartási hiány pedig 3,6 százalék az euróövezetben. Az EU fiskális szabályai megkövetelik a tagállamoktól, hogy négyéves adósságcsökkentési tervekkel csökkentsék adósságukat. Különösen a GDP 60–90%-a közötti adóssággal rendelkező államok kötelesek ezt évente 0,5 százalékponttal csökkenteni.

Nagel egyértelművé tette, hogy többletköltséggel nem lehet minden problémát megoldani, és az adósságráta csökkentését kérte egy alkalmazkodási időszak után. Az európai fiskális szabályok betartásának kötelezettsége ugyanakkor változatlan marad. Az adóalapú finanszírozásról és az ezzel járó polgárokra nehezedő pénzügyi terhekről szóló vita azt mutatja, hogy a koalíciós kutatásokról szóló megállapodás nem oldja meg az állam minden alapvető problémáját.

Németországban a második legmagasabb a társasági adó az EU-ban, ami tovább bonyolítja a gazdasági helyzetet. A 100 milliárd euró államoknak és önkormányzatoknak juttatott további kérdéseket vet fel a hatáskörök elosztásával kapcsolatban, és rávilágít a kormány előtt álló kihívásokra.

Tekintettel a védelmi beszerzések összehangolására irányuló európai kezdeményezésekre és a kapcsolódó reformokra, egyértelmű, hogy a német gazdaság és védelempolitika jövőjének irányvonala jelenleg határozottan kirajzolódik.

További információkért kövesse a beszámolót TradingView és a Gazdasági szolgáltatás hivatkozott.