Parlameter: Mennyire lojálisak a parlamenti képviselők a pártjukhoz?

Parlameter: Mennyire lojálisak a parlamenti képviselők a pártjukhoz?

Az új „Parlameter”, a Luzerni Egyetem innovatív eszköze, ismét rávilágított a svájci politikai tájra. Ezzel a Svájci Gazdaságpolitikai Intézet (IWP) által kifejlesztett eszközzel a nemzeti és állami tanácsok szavazatait lehet elemezni. Ebből látható, hogy a parlamenti képviselők mennyire ragaszkodnak saját pártjuk irányelveihez.

Az eszköz, amely „a tényleges politikai élet szeizmográfjaként” működik, azt mutatja, hogy a szövetségi parlamentben általában magas a párthűség. Különösen szembetűnő a Szociáldemokrata Pártban (SP), lenyűgöző, 99,2%-os aránnyal. Ezzel szemben a középpárt párthűsége 95,5 százalékos. Az adatok azt is mutatják, hogy a nemzeti tanácsosok mintegy harmada az esetek több mint 99 százalékában saját pártjával szavaz, ami kiemeli a képviselők és politikai táboraik közötti szoros kapcsolatokat.

Látványos felismerések

A legmagasabb párthűség Linda de Ventura (SP)é, aki 2024 decembere óta tagja a Nemzeti Tanácsnak, és imponáló, 99,8 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik. Az Államok Tanácsában Flavia Wasserfallen (SP) vezeti a listát 98,4%-kal. Ennek érdekes ellentéte Daniel Jositsch (SP), akit 81,3%-kal a legnagyobb ellenzékinek tartanak az államtanácsban. A Nemzeti Tanácsban viszont Thomas Rechsteiner (középen) a legnagyobb ellenzéki 90,5%-os aránnyal.

Az új eszköz azonban azt is mutatja, hogy nem minden képviselő követi szigorúan pártpolitikáját. A legutóbbi ülésen Fabio Regazzi (középen) gyakrabban szavazott az FDP-re (83,7%), mint saját pártjára, amely csak 78,2%-kal támogatta. Regazzi megjegyzi, hogy a tematikus fókusz a foglalkozástól függően változik, és mindig igyekszik hű maradni meggyőződéséhez anélkül, hogy félne a kompromisszumoktól. Ezen eltérések ellenére világossá tette, hogy soha nem fog pártot váltani.

Egy pillantás a demokráciára

A „Parlaméter” nemcsak elemzési eszköz, hanem a média fontos kutatási eszköze is. A szövetségi parlament döntéseit a népszavazásokkal hasonlítja össze, amiből kiderül, mennyire közel állnak a parlamenti képviselők az állampolgárok kívánságaihoz. Ez értékes perspektívát ad a népszerű döntések relevanciájáról, és rávilágít arra, hogy hol lehetnek hiányosságok a népesség reprezentációjában.

René Scheu IWP ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy az összegyűjtött adatok elengedhetetlenek egy működő demokráciához, amikor a politikában egyre nagyobb szükség van az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra. A „Parlameter” tehát nemcsak érdekes elemzési platform, hanem fontos eleme a svájci közvetlen demokrácia megértésének.